Igen, Hajnikát nem lehet nem szeretni. Ő maga a megtestesült szeretet, egy szertelen kis angyalka. :-) Tegnap üldögélt a bilin, közben beszélgettünk. Egyszer csak megkérdi: - Anya, én tudod, hogy honnan merítem az erőmet? - Honnan? - Hát anya szívéből!! Reggelente beszélgetünk a picikkel arról, hogy ki milyen szépet álmodott. Hajnika ma ezt mesélte: - Én azt álmodtam, hogy benne vagyok anya szívében és egy szívecskét fújtam ki a számon! Tegnap Bazsi születésnapját ünnepeltük, így ma reggel sorban újra meg kellett gyújtani az összes gyertyát, majd el kellett fújni... Hajnika tartotta a gyertyákat és hozta oda őket szép sorban, lelkesen. - Anya, még egyet! Még egyet! ... Én nagyon szeretem az ÉGÉSEKET!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése