Ott is jártunk, ahová mindig és minden körülmények között zsákban hozzák … a gyereket. :-)
Október 12-én, szombaton a
Nemzetközi Hordozó Hét apropóján a CseHo-ban voltunk.
A Csepeli (Dél-Pesti)
Hordozó Klub rendezvényén vettünk részt Parvatival, Ágotával, no meg Adri
babával, Vénuszkával, Hajnikával és Balázskával.
Tavaly is felléptünk már
ezen a rendezvényen a kismamákkal, és jó volt újra visszatérni. :-)
Örülök, hogy idén is
meghívtak.
Szuper volt a hangulat, a
társaság, minden-minden a gyerekek és a hordozás köré építve. Látszott, hogy a
főszervezők sokgyerekes, tapasztalt anyukák.
Volt mini játszótér,
körtáncok, előadások, könyvbemutató, hordozópróba és próbahordozás, hordozós divatbemutató, és
persze a babás hastánc sem maradhatott ki.
Volt még egy abszolút sikert
arató program a kulisszák mögött: a bennfentes büféasztal. :-)
Ezt imádtam én is, és persze mindenki körében nagy
népszerűségnek örvendett. Isteni házi sütik, édesek, sósak, egészséges nasik,
mind-mind házi! Ezen is látszott az anyai gondoskodás, a sütikészítési rutin...
Ami minket illet, az
abszolút spontán fellépésre készültünk, hiszen a gyerekek mellett sosem
tudhatja az ember, mi jön közbe, lesz e kedve táncolni, le lehet e tenni tánc
közben, vagy inkább elmegy minél messzebb, vagy inkább csakis és kizárólag
anyán hajlandó lenni. Esetleg mosolygós kedvében lesz a pici, vagy végigbömböli
az egészet…
Kisbabával az otthoni
gyakorlás sem olyan egyszerű (de azért megoldottuk) és persze a közös próbákat
sem egyszerű megszervezni (de azért ezt az akadályt is jól vettük).
Persze van, amire azért nem
készültem. Balázska, aki mindig messziről,
mosolyogva nézi végig a fellépéseinket, már a konferálásnál
hisztérikusan sírva odarohant hozzám, hogy csakis vele táncoljak és vegyem fel
és ne hagyjam ott ésatöbbi. És persze kiderült, hogy közben be is kakilt, és igen,
attól éreztem úgy, hogy a környezetünkben olyan furi szag terjeng… Mintha a
jelen lévő babák, az alattunk-közöttünk
mászkáló 10-15 kisgyerekek közül valaki bekakilt volna…
De akkor már nem volt mit
tenni.
Némi segítséggel eltáncoltam
az első táncot – botost - úgy, hogy Hajnika a hátamra volt kötve. Érdekes
kísérlet volt a számomra is így botos táncot táncolni, de nagyon élveztük
mindketten. :-)
Ezúton is köszönöm
tanítványomnak, Mády Anna hordozási tanácsadónak, hogy megtanított hátra kötni
Hajnikát és megtanított erre a fajta kötésre, amit még nem ismertem. Meg hogy
minden órán eddig segített rámerősíteni Hajnikát, hogy gyakorolhassunk. :-) És persze köszönöm a lányoknak az öltözőben, akiknek
a nagy kapkodásban a stresszelések közepette, meg a szervezési munkájukon
kívül még rám is jutott idejük és segítettek a felkötésben. :-)
Szólózott Parvati és Ágota
is, majd a közös táncunk következett, a Szívem vigyáz rád. Hiába, hogy végül
nem a Hajnikával eltervezett módon táncoltam, hanem a tizensok kilós
Balázskával a karomban kellett helyben átírni a koreográfiát… Így is
meghatódtam rajta és a könnyeimmel küszködtem. Annyira szép ez a zene, és olyan
csodás rá a babáinkkal együtt táncolni.
Még egyszer nagyon köszönöm a
szervezőknek, Székely-Sándor Katalinnak és Sas Orsolyának, és a többieknek a
CseHó-ból.
És persze köszönöm Parvatinak és Ágotának is. Meg a babáinknak! Jó volt veletek megint együtt táncolni!
Köszönöm a képeket Zrubecz Évának!!!
Végül egy kis érdekesség.
Egy lány a CseHóból még ezt is megosztotta velünk:
Végül egy kis érdekesség.
Egy lány a CseHóból még ezt is megosztotta velünk:
"...S ha elöl van az a
kendő,
Mibe engem kötözött,
Megesik, hogy a fejemre
Potyog egy kis kőrözött.
A kötődő nevelésnek
Folyománya az a tény,
Hogy a gyermek leevődik,
Ha nincs szalvéta a fején."
Mibe engem kötözött,
Megesik, hogy a fejemre
Potyog egy kis kőrözött.
A kötődő nevelésnek
Folyománya az a tény,
Hogy a gyermek leevődik,
Ha nincs szalvéta a fején."
/Varró Dániel verse/
Úgy látom, ő is kellő
tapasztalattal rendelkezik.
:-)))
És egy másik kedvenc, egy fotó:
Nem semmi, ugye? Én szívesen hordanám, ha valaki megajándékozna egy ilyennel... :-)
:-)))
És egy másik kedvenc, egy fotó:
Nem semmi, ugye? Én szívesen hordanám, ha valaki megajándékozna egy ilyennel... :-)