 |
| Holdfény Lányai Páros és Csoportos Nemzetközi Hastáncverseny, Maria Avtushenko (Mahasti Hastáncstúdió) |
Nemrég a Stúdiónk életében újból megjelentek és fontos szerepet kaptak a hastáncversenyeken való szereplések, a fellépések izgalmai. Orosz Orsolya újságírónőt megihlették a tanítványok szavai, kérdései, félelmei, motivációi, élményei és újra egy zseniális cikkel jelentkezett.
Olvasd, örülj, élvezd az életet és meríts belőle erőt, motivációt a további versenyzéshez is!
************************************************
Ne félj, élj és lépj!
Mahasti neve nem csak a stúdióban, órákon, hanem a különböző fellépéseken, gálákon, versenyeken is garancia a sikerre. Akkor is, ha beajánl egy másik táncművésznő rendezvényére.
Mahasti a minőséget is képviseli, sok egyéb pozitívum mellett. Akármihez nem adja a nevét. Sem a tanítványait.
Na, szinte látom a riadt arcokat, hogy „hát épp ez az, nem akarok én leégni!”
Akár hiszed, akár nem, olyat nem tudsz produkálni.
Eleve, ha kezdő vagy, kezdő kategóriaként tekintenek rád, de megsúgom, hogy a haladók és profik is bőven bakiznak, és a jópofább mesternők ezekről szívesen mesélnek is. Mert senki nem tökéletes, és az intelligens vállalja a hibáit is, és együtt nevetünk a bakijainkon. Mert a sikerhez is göröngyös út vezet, és az igazi nő ezt tudja. Ahogy magán nevetni is tud. És korrigálni is. Mert motivált. És az igazi nő nem hátrál meg.
Mahasti nem véletlenül mondja akár a teljesen kezdőknek is, próbálgassátok a szárnyaitokat. Mert pont ettől edződtök. Tapasztalatokat gyűjtötök, kipróbáljátok magatokat a színpadon, átélitek azt, és higgyétek el, teljesen mindegy a minősítés. Maga a versenyen való részvétel, a performansz átélése a fontos.
Azt nem ígérem, hogy nem fogsz izgulni, mert fogsz. Már nem emlékszem, melyik nagy magyar színésznőnk mondta élete végén, hogy aki nem izgul fellépés előtt - teljesen mindegy, hány századik, ezredik fellépés -, az nem profi, nincs benne a szerepében teljesen. Attól, hogy izgulsz, tudod, hogy érzéseid vannak, fontos számodra mindez, és nem a baki lesz a lényeg, hanem az a 4 vagy 5 perc, amit a színpadon töltesz.
Ne fókuszálj arra, hogy úgyis elrontod, de minden egyes fellépésnél ez előfordulhat. Még 30 év táncolás után is. Mit tegyél?
Hát ne állj ott meg, mint a bálám szamara, s ne is fuss ki sírva. Gondolj bele, milyen karakán dolog ott azonnal improvizálni (azért igazodva a zene ritmusához), egy testhullám, csípőhullám, vagy még inkább sasszé, lépéskombináció, - legalább bejárod a teret, azt mindig értékelik-, és közben eszedbe jut a következő lépés. Lényeg, hogy ne vágj kétségbeesett arcot, mosolyogj, sasszézz, forogj, vagy bármit imprózz, ami az erősséged, és úgy nagyjából passzol a zene ritmusához. Aztán úgyis bevillan, és be tudsz kapcsolódni a koreográfiád folytatásába.
És ha nem? Akkor egy szuper csaj vagy, életed első versenyét végig improvizáltad, és lehet, hogy rajtad kívül ez senkinek nem tűnik majd föl.
De ne így állj neki, biztos vagyok benne, hogy adott táncot tudni fogod kívülről (én sokszor fejben is végig táncoltam, és persze, hogy a verseny előtt esett ki, de sebaj).
Hidd el, a mimikád, a kacsintásod, a zsűrivel és közönséggel való kapcsolattartásod, a laza hozzáállásod, erotikus kisugárzásod sokkal többet fog számítani, mint a profin beidegződött mozdulatsorok. Legyél egyéniség, akire felfigyelnek, és kevésbé az marad meg nekik, hogy jaaa, az a csaj, aki szinte keresztülesett a lábain, hanem az a csaj, aki milyen bátran, extravagánsan, csábosan vette az akadályt.
De ha mindezt félre is tesszük, az egészben a SAJÁT ÉLMÉNYED a legfontosabb. Igen, lesznek nem szimpatikus zsűritagok, feleslegesen kekeckedő emberek, és olyanok is lesznek, akik az öltözőben fognak idegesíteni. Nagyon egyszerű, ne foglalkozz ezekkel, ez nem a te problémád, hanem az övék. A legtöbben azonban jó fejek és kedvesek lesznek.
Mivel Mahasti majd látni fog, ő elmondja neked úgyis a valóságot, és korrigálja, amin javítani kell. Benne bízz, más nem számít! Persze nem árt, ha magadban is bízol, de szakmailag Mahasti szavára figyelj majd.
 |
| Maria Avtushenko (Mahasti Hastáncstúdió) az Arrabona Hastáncversenyen |
Ez a te táncod, hát élvezd, bakistul, eszközleejtésestül (felkapod, és kész), zsűristül, de a másik oldalról ott az élmény, hogy színpadon táncolsz, bőven lesznek nálad ügyetlenebbek (nem bunkóságból mondom, de mindig akad olyan, aki nagyon lelkes, de totálisan eltévedt, és senki, talán még ő maga sem érti, mit keres ott. Nem, az nem te vagy. És te se. Ezt úgy képzeld el, mintha én most egy űrhajóban ülnék, és még a vak is látná, hogy ez nonszensz, azonnal ki kell evickélnem onnan, még úgy a visszaszámlálás, kilövés előtt. Na, kb. ezt vizualizáld, s nem lesz gond. Rengeteget dob önbizalmilag, gyönyörű ruhában, sminkben, egy Mahastival megálmodott gyönyörű táncot lejteni, amire mindig emlékezni fogsz, akárhány versenyen lépsz még fel.
Valamikor el kell kezdeni, nem? És ki tudja, mit hoz a holnap. Sem az életed, sem semmid nem függ ettől, nyugi, nem fogja lehúzni az önbizalmad, és nem fogod rosszul érezni magad, ezt garantálom.
Egy páratlanul izgalmas élményben lesz részed, és tanulhatsz, inspirálódhatsz a profiktól, akik táncait érdemes végignézni. És lesz több kedves zsűritag is, akikhez bátran odamehetsz kérdezni.
Azt 4-5 percet pedig élvezd, minden másodpercét, mert az élet rövid. De mehetsz bungee jumpingolni is, csak az ugye nem ilyen szexi, nőies és művészi vonalú. De az opció adott.
Én a táncot választottam, pont ugyanazért, mert az élet rövid.
Ha bármiben hezitálnál, ne tedd. Semmit nem fogsz megbánni. Tanulni, átélni, adrenalin-dömpinggel feltöltődni (igen, tudom, utóbbit bungee jumpinggal is lehet… vagy egyéb extrém sportokkal. De nők vagyunk.)
Szóval nincs hezitálás. Itt és most van. Mert tényleg ki tudja, mi lesz holnap, és addig lépj, próbálj ki bármit, amíg lehet.
Na, nem akarok vészmadár lenni, pedig baromira úgy tűnik. Nem. Én csak azt mondom, hogy valóban nincs vesztenivalód (én, a fullérzékeny is megerősítem, hogy nem vesz el az önbizalomból egy kisebb-nagyobbnak megélt kudarc semmit).
Viszont annyi pozitívumot, élményt, örömöt, felturbózott energiát ad, hogy magad is meglepődsz. És ez másképp nem megy, csak ha kipróbálod. Lebegtesd szárnyaid (nem mint vészmadár, hagyjuk őket békén, hanem mint egy kecses flamingó vagy hattyú, vagy akármi, amit szépnek látsz).
Tehát repülj ki a fészekből bátran, tegyél egy kis kört, úgyis visszareppensz. Én minden egyes kirepüléseddel erősödsz, ügyesebb, magabiztosabb leszel. Lépj ki a komfortzónádból, tapasztalj!
Nagyon madaras vonalon haladok, biztos a gólyák, fecskék nemrég költözése miatt. Tessék, ők se félnek, nekiindulnak Afrikának, sokan életükben először. És nekik nincs Mahasti, aki mindenben segít, navigál, útra indít, lelkesít, majd személyre szabottan javít, és veled marad, ha te is visszarepülsz a nőcis fészekbe, Mahasti birodalmába.
Na, hagyjuk a madarakat békén most már tényleg.
Mire figyelj?
1., legyen nálad a fellépőruhád, lehetőleg az, amiben táncolni fogsz, és vagy valami zokni vagy egyéb lábbeli
2, legyen nálad víz, sok víz
3, ne felejtsd otthon a sok-sok biztosítótűt, mert szinte tuti, hogy épp első versenyen szakad el valami (nyugi, sokan segítenek, de jobb, ha okos felnőttként magadra számítasz. Ugyanez vonatkozik a hullámcsatokra is).
4., én az otthoni smink híve vagyok, egyrészt szép kényelmesen rá tudsz készülni, másrészt van időd, helyed, harmadrészt nem stresszelsz annyira, mint a helyszínen. Otthon sminkelj, de vigyél magaddal egy sminktáskát. Leeshet egy műszempilla, újra kell rúzsozni, lepotyog egy csillámpötty, elkentél egy színt, stb… Mindenképp lesz lehetőséged korrigálni a sminked a helyszínen, de otthon oldd meg a make-up-ot. A kis sminktükörre is legyen gondod, és a papírzsebkendőt vagy törlőkendőt is pakold be.
5., lehetőleg a fellépésed előtt zárd le a mobilod. Szinte fix, hogy akkor hív egy rég nem látott barátnő, vagy épp Gizi néni a szomszédból szeretné hosszasan mesélni a kései baracklekvár eltevésének mibenlétét, úgy ötven évre visszamenőleg. Szóval jobb, ha a táncra koncentrálsz, zárd le vagy némítsd ki a telefonodat. Minden ráér, ha már eljöttél a versenyre. A verseny után majd beszélsz mindenkivel. Gizi nénivel is, ha szeretnél.
6., ha fotózkodni akarsz, azt is a táncod, a fellépésed utánra időzítsd.
7., mondanám, hogy ne izgulj, de nem mondom, mert úgyis fogsz, és ez a természetes. Ez nem fog látszódni a táncodon, ezért nagyon fontos a következő pont…
8., legyél magabiztos, ha belül dübörög is a szíved, mosolyogj, ezt előtte tükör előtt gyakorold, és mindenképp tartsd a kontaktot a zsűrivel, közönséggel. Nem kell egy embert kiválasztani, de akár. Ahogy jól esik. Lényeg, hogy a mosoly, kacsintás, laza száj, pici nyelvkidugás, hajbatúrás (adott mozdulatnál), csábos hátranézés, mind-mind belefér. Éld át a nőiséged, csábíts. Úgyis 4-5 percig teheted, aztán akár gyorsan el is tűnhetsz, de a performansz során ne bábu legyél, hanem ízig-vérig nő. Ezt meg is lehet tanulni, pár mimikát, arcjátékot be is gyakorolhatsz előre. Ha meg ösztönből megy, tudod miről beszélek, alkalmazd.
9., nagyon fontos a kecses és szexi, magabiztos bemenetel, és a kivonulás. Ne fuss ki, ne nézelődj, ne totojázz. Ha úgy jobb, képzelj magad elé valami szépet (vagy valakit…), és képzeletben hozzá menj határozottan, csábosan a színpadra, de persze mosolyogj a zsűrire. Csak lazán, magabiztosan. Ez a trükk amúgy tánc közben is alkalmazható. Elképzeled, hogy konkrétan VALAKINEK táncolod, aki szerelemtől, vágytól ittasan figyel téged, vágyik rád, máris másképp érzed magad. A zsűri és a közönség egy kedves, nektek drukkoló csapattá válik, nem ijesztő döntnökké. De azért mosolyogj rájuk, miközben vélt vagy valós kedvesednek táncolsz! A kimenetel szintén kecsesen, lábujjhegyen, elegánsan, igazi nő módjára működik, én mindig dobok puszit is, de nem kötelező. Lényeg, hogy ne robotként masírozz be, faarccal, majd ne gépiesen táncold le a táncot, és a végén se robotként, amolyan jó telitalppal, lehetőleg lehorgasztott fejjel, igazi tramplisan menj ki. Nem. Akkor se, ha rontottál. Akkor csak igazán dukál a királynői koronaigazítás, mosoly, kacsintás vagy pukedli vagy egyéb, és elegánsan, nőiesen, csípőringatva kisétálsz. Nagyon-nagyon fontos.
10., ez a pont se kutya! (na, léptünk a madarak törzséről az emlősökig ...). Szóval izgulás ide vagy oda, ÉLVEZD a táncot, légy önmagad, és ha elrontod, ne ess kétségbe, egy mosoly, egy gyors improvizálás, és fel se tűnik. A negatív, bántó kritikát ne vedd magadra, a kedves, biztató szavak úgyis simogatják a lelked.
Utána mindenképp beszéld meg Mahastival, ő édes-humorosan, de megmondja a tutit, min kell javítani. És nem egy versenyből kell kiindulni, mindegyik más.
Úgy fogd fel, életed első fellépése, és igenis bátor, karakán, igazi bevállalós, valódi NŐ vagy. Őszintén, itt és most számít bármi? Nem.
És mindenképp örök emlék marad.
Táncra fel, nincs vesztenivalód!
 |
| Maria Avtushenko |
Elérhetőségek:
Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel
https://www.facebook.com/mahasti10
https://www.facebook.com/hastancoktatoimentorprogram/
https://www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
https://www.youtube.com/user/Mahasti10
https://www.everydaylifeofabellydancer.blogspot.com
https://www.mahasti.hu
Szívvel-Lélekkel Stúdió,
Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2.
