A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyerekek. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 25., kedd

A 4 gyerekes Istennő és az erotikus tánc

Vera és Gábor volt a legkiegyensúlyozottabb pár, akit ismertem.
Vidáman, boldogan, harmóniában éltek, a gyerekek zajától és nevetésétől volt mindig hangos a ház.

Na de ha ennyire sablonos és uncsi a sztori, akkor hogy kerülnek ők ide?




Elmondom, ne aggódj! :-)

Vera és Gábor története a főiskolán kezdődött. 

Csodálatos diákszerelem volt az övék: a két naiv, tisztalelkű fiatal már a főiskola első évfolyamának legelső napján egymásba szeretett.
Hétvégenként rengeteget kirándultak, hátizsákos túrákat tettek, bejárták az országot autósoppal, vonattal.





Mindig vidámak voltak, együtt jártak az amatőr színjátszó körbe, felolvasó estekre, együtt írták a szemináriumi dolgozataikat, együtt magoltak éjszakába nyúlóan, a zárthelyikre készülve. Élték a bölcsész fiatalok színes hippiéletét.



És kacagtak, mindig kacagtak. 
Gábor emlékeibe örökre beleégett, ahogy Vera ahogy állt a mezőn, a napsütésben, a nyári szellő szórta szerte-széjjel kese haját, ahogy a pitypang ernyőcskéit fújja szét a szél... A Vera háta mögött lemenő nap miatt csak a lány kontúrjai látszottak, Gábor pedig csak állt, nézte az augusztusi fény játékát gyönyörű párján...
Tudta, hogy Ő az igazi, Az Istennő a számára. 




Az első gyermekük még az ötödik évfolyamon született, Vera egészen konkrétan a szakdolgozati védéséről ment szülni. Emlékezetes kaland volt mindenki számára, az biztos.  

Szociológia szakon végeztek mindketten.

Gábor elhelyezkedett, hogy el tudja tartani pici családját, Vera pedig otthon maradt a babával. Lelkesen szoptatott, pelenkázott, vacsorát főzött az urának, háziasszonykodott és élvezte az újfajta kihívásokat...
Ahogy növögetett a baba, Vera rájött, hogy ez már nem elég. Másoddiplomás képzésre jelentkezett és újra beült az iskolapadba.
Szerényen, de boldogan, harmóniában éltek hármasban. Váratlanul újra kopogtatott náluk a gólya... Aztán újra... 

Vera szeretettel nevelte otthon a csöppségeket, intézte, szervezte az egész család életét: a kicsik lassan bölcsibe és óvodába kerültek, Vera pedig második, sőt harmadik diplomáját is megvédte. :-)
A külföldi és kutatói ösztöndíjakat rendre visszautasította, mert nem akart elszakadni a családjától egy percre sem.

És bekopogtatott a negyedik baba is...



Vera aktív tagja volt a helyi hordozós klubnak, szoptatott, főzött, mosott, babázott...
Hétvégenként kirándulni jártak a környező hegyekbe a gyerekekkel.
Egyéb szórakozásra nem nagyon jutott pénz, de tudták, hogy ez nem lesz mindig így.

Gábor és Vera lubickolt a boldogságban. Családi segítséggel megvettek egy pici kis kertes házat Budapest határában, az önkormányzat segítségével egy nagy autót, élték a tudatos, fiatal értelmiségi szülők szürke hétköznapjait és színes hétvégéit.

Közben Gábor is megszerezte második diplomáját.

Amikor a család legifjabb tagja, Rozina is oviba ment, Vera még fiatal volt...
Csakhogy volt egy kis bökkenő... Vera már magának nem tetszett. Őt magát zavarta a kissé szétesett, elhanyagolt külseje.  És az ugyanilyen állapotban lévő lelke.


Jó, persze, tudta, hogy azért még mindig szép, még mindig sugárzik belőle a fiatalos ragyogás. A legutóbbi kirándulásukon is, ahogy állt a mezőn, a napsütésben, a nyári szellő szórta szerte-széjjel a haját, ahogy a pitypang ernyőcskéit fújja szét a szél... 
Állt háttal a napnak, csak a kontúrjai látszottak, Gábor pedig csak állt, nézte a napfény játékát gyönyörű párján... 
Vera nyitott szemmel álmodott, a gyerekek zsizsgése egyre halkult, távolodott... 
Érezte Gábor perzselő tekintetét a bőrén.... 
Vera pedig csak kacagott és tudta, hogy férje istennőként tekint rá, látta az elragadtatást a szemében.... 
Már együtt kacagtak...



Aztán egy éles sikoly és a felhangzó gyereksírás visszarántotta őket a valóságba és már rohantak is Gáborka vérző lábával az ügyeletre...

Így telt MINDEN hétvégéjük. 

Végül Vera besokallt. 
Érezte, hogy nem bírja tovább cérnával. Kitört rajta a "GYES betegség", türelmetlen lett mindenkivel: önmagával, a gyerekekkel, Gáborral, a szomszédasszonnyal, az édesanyjával...


Kezdte meggyűlölni az apró szarkalábakat a szeme környékén, a ráncokat, striákat a hasán, a narancsbőrt a combjain, az olcsó, és turiban beszerzett bő ruháit, amik jótékonyan takarták a felszedett kilókat.
Rájött, hogy börtönben él. A saját maga börtönében. 
Menekülnie kell, vagy legalábbis gyorsan tenni valamit, mert így a végzete felé száguld.
Így vége lesz a családjának, az Életének.
Nem vigasztalta már a főző szakkör, a hordozós klub, a gyerekek kitűnő jegyei...



Érezte, nagyon érezte, hogy elfáradt... 
Arca fakó volt, bőre száraz, szeme alatt a karikák árulkodtak arról, mennyit aludt az elmúlt 8 évben... (Igen: szinte semennyit.)
Nem sminkelt soha. Úgyis szétmaszatolják a gyerekek. És különben is, így is jó itthon. Legalább nem teszi tönkre a bőrét vegyi anyagokkal...

Haja hosszú és egyenes volt.... Egyszerűbb volt kontyba összekötni gyorsan és kész. Fodrászhoz nem járt, csak nagyon ritkán. Észrevette az őszülő hajszálakat is, hogyne vette volna észre...

Meg persze azt is, hogy a 4 gyerek után már nagyon nem úgy néz ki, mint 10 évvel ezelőtt, amikor ragyogó mosollyal fogadta a professzor úr elismerő szavait a főiskolán.
Tudta, hogy Gábor is látja ezt.
És tudta, hogy Gábort sem zavarja. Így szereti, ahogy van, olyannak, amilyenné az élet formálta.
Békében voltak egymással és a világgal.



Csak hogy volt egy kis bökkenő az egészben....

Vera többet akart, valami MÁST akart végre, amitől önmaga lehet, amitől újra NŐ lehet, ami örömet okoz neki ...

Vera rájött, hogy pezsgést és felszabadult szexet akart, férfit akart és nőt, felszítani a belső tüzet magában.


Olyat akart, ami nem tart sok ideig (mégis csak a család az első, nem akar tőlük túl sok időt elvenni), 
ami nem kerül túl sokba (védeni kell a családi költségvetést és tudta, hogy nem áldozhat túl nagy összeget magára), 
ami szórakoztató rövid és hosszú távon is és akár egy új hobbi is lehet a számára.
És persze elsősorban olyat, ami rettenetesen SZEXI és NAGYON NŐIES dolog.


Így akadt rá a kurzusra: Lepd meg "Apát" Valentin Napra! - kezdő erotikus tánc koreográfia haladó háziasszonyoknak 

Egyből tudta, hogy ott a helye!
Hogy ne legyen túl ciki (hátha ő lesz a legidősebb...), rábeszélte Gabit, a barátnőjét is, hogy menjenek együtt. 
Aztán néhány kismamát is hordozós klubból. 
Így még jobb bulinak ígérkezett. 




A kurzus első napján Vera már hajnalban felkelt (ahogy szokott), bár már addig sem tudott aludni. De kivételesen nem a gyerekektől, hanem az izgatottságtól. 

Gyorsan megfőzte a családnak az ebédet, kiteregetett, berakta a következő mosást, rendet rakott a gyerekek reggelije után, elmosogatott, majd fogta a táskáját, megölelte férjét és a gyerekeket, akik megilletődve néztek utána. Nem voltak hozzászokva, hogy Anya külön utakon jár, nélkülük megy el. 
Gábor persze tudta, hogy Verának kell a pilates tanfolyam. Megértette, hogy Verának is szüksége van egy kis egyedüllétre és fontos neki, hogy az egész test izomzatát megmozgató pilates gyakorlatok segítségével visszanyerje korábbi alakját. Tudta, hogy Vera már régóta nem elégedett magával és az életével. 

Vera pedig hálás volt, hogy végre egy kicsit magával is foglalkozhat. A világ minden kincséért el nem árulta volna Gábornak, hogy erotikus táncra jár. 

Mert akkor oda lett volna a meglepetés! 
Vera ugyanis arra készült, hogy meglepje Gábort... 
Gábornak december 6-ra esett a születésnapja is. Így Vera úgy döntött, nem várja meg a Karácsonyt: már Mikulásra is ő akart lenni a meglepetés!



Vera sokat logisztikázott, de sikerült pont december 6-ra kiszerveznie a gyerekeket: Rozinára és Pötyire a nagymamák vigyáztak, Gáborkát és Rebust pedig Rebus osztálytársának anyukája, Jucus vállalta. 

Jucus tudta, hogy milyen fontos ez a nap, hiszen ő is ott volt a kurzuson, és várta, hogy Vera is viszonozza majd alkalomadtán ugyanezt a kis szívességet... 

Vera átdobta Samut és Rebust Jucushoz, aki még sminkelni is segített. 



A házuk előtt Vera nagy nehezen a kocsi ülésén préselte bele magát a szexi kis Mikuláslány jelmezébe, magára kapta a kabátot és sietve a házhoz topogott a számára szokatlanul magas tűsarkúban. 



A csengetésre Gábor nyitott ajtót. Látta Vera szemében a ragyogást és elöntötte őt is azonnal a forróság...



Újra ott voltak a réten, a napfény kiemelte Vera alakját, borzolta kese haját a szél és csak kacagtak, kacagtak, kacagtak... 


Rég volt már ilyen szép, romantikus éjszakájuk. 
Gábor újra beleszeretett Verába, az Istennőbe. 






(Igaz történetek alapján írta: Mahasti)

A képek illusztrációk! 
Forrásuk: Pixabay, Pinterest 

*************
Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel
www.mahasti.hu 
www.facebook.com/mahasti10
www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
www.youtube.com/user/Mahasti10
Szívvel-Lélekkel Stúdió, 
Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2. 

2016. szeptember 3. Gyermek kurzus 5-7 éveseknek Krisztával
2016. szeptember 5. Új orosz nyelvű kezdő hastánckurzus Mahastival
2016 november 5-december 3. "Lepd meg "Apát" karácsonyra!" - Kezdő erotikus tánctanfolyam haladó háziasszonyoknak Mahastival 

https://www.facebook.com/events/1772916279648679/ 



















2016. szeptember 16., péntek

Gyermek hastánc. Riportsorozat 4. rész. Péteri Krisztina

gyermek hastánc számomra nagyon izgalmas téma
Nem pusztán azért, mert érintett vagyok benne, hiszen a pici lányom, Hajnika (3,5) is már születése óta "hastáncol". 
Sőt, már a pocakban is táncolt. 
Sőt, az összes gyerekem táncolt a pocakban is. :-)

Azt látom, hogy mind a gyerekekben, mind a szülőkben rengeteg kérdés felmerül a hastánc, főleg a speciálisnak számító gyermek hastánc kapcsán. Sőt, azt tapasztaltam, hogy gyakran magukban a hastáncosokban és hastáncoktatókban is felmerülnek kérdések, nem hogy a kívülállókban. :-)

A gyermek hastáncról szóló cikksorozatunkban a leggyakoribb és az egészen speciális kérdésekre is keressük a válaszokat. Olyan képzett és rutinos magyar hastáncoktatók lesznek ebben a segítségemre, akik évek óta foglalkoznak gyerekekkel és szívvel-lélekkel oktatnak szerte az országban.
Remélem, hogy a sorozat segít a gyermek hastánc kapcsán felmerülő kérdések tisztázásában, az esetleges aggályok, kételyek eloszlatásában. 

Péteri Krisztával beszélgetek most, aki a Mahasti Hastáncstúdióban foglalkozik a jövő hastáncosaival. Ez a beszélgetés így egy kicsit más is lesz, mint a többi, hiszen Hajnika is Kriszta nénihez jár, sőt, alkalmanként Balázska is beugrik hozzá táncizni.
Magyarul – most még sokkal elfogultabb és szubjektívebb leszek, mint ahogy szoktam. J

A fotókon Kriszta néni és tanítványai láthatóak. 
Mivel viszonylag új a csoport, nem voltak fellépéseik sem a gyerekeknek, így csak pár, az órákon elkapott fotóból tudtunk válogatni.  
  
 ************************

Csajok a varázsszőnyegen

Mahasti: - Kriszta, meséld el az Olvasónak is, kérlek, hogy hogyan kerültél kapcsolatba a gyermek hastánccal. Mi motivált abban, hogy elkezdjed?

Péteri Krisztina: - Hosszú évek óta dolgozom gyerekekkel (óvónéni a hivatásom) és jó pár éve hastáncolok. Mindkettőt nagyon szeretem, s örömmel mondtam igent a felkérésedre, hogy tartsak gyermek hastáncot a Szívvel-Lélekkel Stúdióban. Motivációm, hogy átadjam azt az életörömöt, szabadságot, egészséget a gyerekeknek, amit a hastánc nekem ad.


Mahasti: - A gyerekek maguk találják ki, hogy hastáncra akarnak járni, vagy inkább a szülők találják ki, esetleg erőltetik?

Péteri Krisztina: - Nálunk általában a szülők találják ki, főként azok, akik már szintén hastáncoltak vagy hastáncolnak. Nyilván megkérdezik gyermekeiket, hogy van-e kedvük hastáncolni, s az első órán eldől, van-e folytatás.

Először csak anyába kapaszkodva nézzük az órát... Az ő lábán állva csináljuk a gyakorlatokat. 

Mahasti: - Kisfiúk is járnak e? Van e szülői aggodalom, hogy esetleg homoszexuálisok lesznek a kisfiúk a hastánctól?  Vagy bármilyen egyéb ok miatt tiltják e nekik a szülők?

Péteri Krisztina: - Igen, járnak, Balázskával az élen. De ez nem gyakori, nem jellemző. Igen, van ilyen aggodalom a köztudatban sajnos, pedig a tánc világa nemtől és kortól független. Felesleges az aggodalom a homoszexualitás miatt, hiszen hölgykoszorú veszi körül a kisfiút az órákon ☺. Itt is, ahogy az egész világban, a két nem együttes jelenléte adja a teljességet.

Mahasti: - Örülök, hogy így gondolod. Én is támogatom, hogy nemtől függetlenül minden kisgyereknek érdemes táncolnia. Mindegy, hogy hastáncot vagy mást. Szülőként bennem semmilyen aggodalom nincs afelől, hogyha a kisfiam, Balázska boldogan és óriási lelkesedéssel eltáncolja ötévesen a bokrokon átugráló őzikét, akkor felnőtt korára homoszexuális lesz. Persze nekem könnyebb, hiszen nap, mint nap találkozom férfi és női hastáncosokkal, így nem kell mendemondákra alapoznom az elképzeléseimet.

Balázska már megkaparintotta a csodalámpát, viszi magával Táncországba

Együtt találjuk ki a varázsigéket. 


Mahasti: - Kriszta, hány éves kortól járnak hozzád gyerekek? Szerinted hány éves korban érdemes elkezdeni hastáncra járni?

Péteri Krisztina: - Hű, ez nagyon érdekes, mert 2,5 éves kortól járnak hozzám gyerekek. Véletlenül alakult ez így. Szerintem óvodás kortól érdemes hastáncra  járni, de a lelkes fiatalabb korosztálynak is van táncjogosultsága.  ☺ Természetesen az ilyen picikhez másként állunk hozzá pedagógusként is (és természetesen szülőként is).


Mahasti: - Találkoztál, találkozol e nehézségekkel, ellenállással, kételyekkel a szülők részéről?

Péteri Krisztina: Igen. Akiknek beszélek a gyermek hastáncról, gyakran csodálkoznak. Még nincsen annyira a köztudatban a gyermek hastánc, mint mondjuk a balett, amit szintén gyermekkorban is el szoktak kezdeni.
Egyébként itt el kell, hogy mondjam, hogy szerencsére egy szülő sem feltételezi, hogy a 2-3 éves pici lánya pár hónapon belül a nemzetközi hastáncvilág élvonalába kerül. Nem tapasztaltam irreális elvárásokat, követeléseket a szülők részéről soha. Nekik is az a legfontosabb, ami nekünk: a gyermek érezze jól magát, és miközben jókat játszik, ügyesedik és észrevétlenül fejlődik.



Mahasti: - Igen, én is úgy látom, szerencsénk van ezen a téren. Én sem találkoztam a pályafutásom során a szülők részéről félelmekkel. Szerintem az, akiből nagyon erős ellenállást vált ki a gyermek hastánc gondolata, elsősorban a saját félelmeit vetíti ki ebben, esetleg a saját nőiségével vannak problémái. (Szerencsére ezek a dolgok könnyen orvosolhatóak tapasztalati úton (de ez egy másik cikk témája). Vagy csak olyan gyermek hastáncosokat látott eddig, akiket nem megfelelően készített fel az oktatója, vagy nem álltak készen arra lelkileg, hogy fellépjenek stb.  
Egyébként mit szoktak tőled leggyakrabban kérdezni a szülők?

Péteri Krisztina: Azok a szülők, akik elhozzák a pici lányukat (ritkábban a pici fiukat) az órára, nagyon nyitottak. Nálam ritka a szülői aggodalmaskodás. Inkább a gyermekeik kívánságát tartják szem előtt; az a számukra a legfontosabb, hogy a kislányuk jól érezze magát az órákon. Erről egyébként a saját szemükkel is meggyőződhetnek, hiszen a gyerekek korából kifolyólag általában anyukájuk is ott van velük és együtt csinálják a "feladatokat". Azt szokták inkább előtte megkérdezni, hogy milyen mozdulatokat tanulunk, milyen hosszúak a foglalkozások, bírják e a gyerekek figyelemmel.



Mahasti: - Milyen stílust tanulnak nálad a gyerekek?
Péteri Krisztina: Ha hivatalosan akarnám megfogalmazni, azt mondanám, hogy klasszikus és egyedi stílust is tanulnak. De náluk nem is annyira a stílus a fontos, hiszen bőven van még idejük arra, hogy alaposabban megismerjenek, megkedveljenek, elsajátítsanak egy-egy stílust. A legfontosabb ilyenkor, hogy jó alapokat szerezzenek mindehhez, kialakuljon, formálódjon a testtudatuk, a koordinációs készségük.


Mahasti: - Szerinted mi a legalapvetőbb különbség a gyermekek hastánca és a felnőttek hastánca között?

Péteri Krisztina: - Szerintem a tánc mozdulatai és a mozdulatok által közvetített érzések. Pedagógusként nagyon fontosnak tartom, hogy a kezdetektől fogva a korosztályuknak megfelelő mozdulatokat tanuljanak a gyerekek. Nem kell rájuk erőltetni a felnőttes mozdulatokat, ahogy a felnőttek világa, érzései is távol állnak még tőlük. Inkább játsszanak és legyenek kreatívak. A kötöttebb formák ráérnek később is. Főként így, hogy jelenleg az átlagéletkor a gyerek kurzuson nálam 4-4,5 év. Így igazi, valódi hastáncról még nem beszélhetünk, inkább alapozásról, előkészítésről, mozgásfejlesztésről, zenés tornázásról és szabad mozgásról van szó.

Hajnika igazi nő: az óra alatt többször átöltözik.... Legalább nem szorít a cipő...  
És minden kislány többször átöltözik az óra alatt. :-) Végül is ettől nő a nő... Meg ez az egyik legszuperebb dolog a hastáncban: a szebbnél szebb ruhák. És anya hajpántja rengeteg egyéb módon felhasználható.  


Mahasti: - Mi a legalapvetőbb különbség a módszertanban, ahogy a gyerekek és ahogy a felnőttek tanulnak?

Péteri Krisztina: Zeneválasztáskor és a mozdulatok, kombinációk összeállításakor egyszerűségre, játékosságra törekszem, hogy a gyerekek korához illeszkedjenek azok. A gyermekeket másként motiválom. Minden táncunkat játékba illesztjük. Eltáncoljuk az ázott szárnyú, szomorú és a virágokon vidáman repdeső pillangót, a szavannán éjszaka csendesen lopódzó oroszlánt... Hagyom azt is, hogy szárnyaljon a fantáziájuk és felfedezzék a saját érzéseiket, a saját kifejező eszköztárukat. Rengeteg vicces és megható dolgot látunk tőlük az órán. Természetesen minden gyermek más motivációval érkezik a gyermek hastánc órára.

Vannak "kiemelkedően tehetséges", vagyis inkább különleges gyermekek, akik valahonnan az "ismeretlenből" hozzák magukkal a tánctudást, a hastánc ismeretét. Őket teljesen másképpen kell tanítani, fejleszteni, hiszen mások az igényeik. De az biztos, hogy egy átlagos kisgyerek ebben a korban imád zenére mozogni. Ilyenkor már kezdik igazán érezni a ritmust, a zene hangulatát és a mozgásukkal is igyekeznek átadni azt.
Mi a foglalkozásokon rengeteget "varázsolunk" is a játékokon kívül, amit imádnak. Szívesen vesznek részt a varázsigéink kitalálásában és követelik a már hagyománnyá vált repülést Táncországba, ahová természetesen a mesebeli repülő szőnyegen érkezünk meg együtt.

Mindenki izgatottan várja az óra végi jutalmazást

Mahasti: - Aki érdeklődik a gyermek hastánc iránt, hol találhat meg téged? 

Péteri Krisztina: - A legegyszerűbben Mahastin keresztül tudnak elérni azok, akik a gyermek hastánc órára jönnének a pici lánykájukkal. https://www.facebook.com/mahasti10
Óvodás korú kislányokkal foglalkozom elsősorban, 3-7 év között, hiszen a szakmámból kifolyólag is velük értjük meg egymást a legjobban. :-) Szombatonként 10-11-ig várom őket szeretettel a Szívvel-Lélekkel Stúdióban! 

 *******************

Úgy gondolom, ismét sok kérdésre választ találtunk és sok újat tanultunk a gyermek hastáncról. Talán benned is maradtak még kérdések... Így a cikksorozatot hamarosan folytatjuk, hogy megismerhess még több szempontot, még több oktatót, még több pici hastáncost! :-)


***********************************************

Kriszta néniről itt olvashatsz bővebben:
És nézd meg a gyermek hastáncról szóló bejegyzéseket is.
Miről szól, mit csinálunk, mit fejleszt: 
https://everydaylifeofabellydancer.blogspot.com/2016/04/te-is-legyel-kis-hercegno.html
Mitől félhet egy laikus szülő: 

Egy hastáncos mami gondolatai: 



**************************************

Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel
www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
www.youtube.com/user/Mahasti10
Szívvel-Lélekkel Stúdió,  Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2. 





2016. április 1., péntek

Takonya és toloszkóp - Balázska is aranyat köp

Április elsejére való tekintettel megosztok veletek néhány Balázska aranyköpést. :-)
Kb. fél évre visszamenőleg. :-)))

Megyünk az autóval, közlekedünk a városban, Balázska csillogtatja friss szókincsét.
- Az ott egy FEKVŐRENDŐR volt! - kiabálja. - FEKVŐRENDŐRAUTÓ. - pontosítja magát.
Majd megdicséri magát, ahogy Dokitól hallotta. (Doki ugyanis rendszeresen közli, hogy ő mennyire "pro", azaz "király". :-))
Balázska:
- Ugye, milyen PÓ vagyok? Nagyon PÓ vagyok! Ez nagyon PÓ!

*****

Anyukámék kertjében egy fatörzs csonk oldalán baromi nagy gomba nőtt.
Balázska rámutat:
-Nézd, anya! Egy GOMBAFA!
És tovább magyaráz:
- Sokféle gomba van, tudod? A mérges gombát - azt nem szabad megenni! Csak a JÓKEDVŰ gombát!

*****

Megyünk haza az oviból, minden csupa pocsolya és sár a nagy esők után.
Bazsi kihasználja az alkalmat és jól beletapicskol a pocsolyákba meg a sárba. Majd rám néz és jelentőségteljesen megállapítja:
- TAKONYÁZOK.

*****

Könyveket nézegetünk, beszélgetünk az állatokról. Látjuk a régi állati csontvázakat is. Egyszer csak Bazsi felüvölt:
- Az egy dinoszaurusz!!! .... Csak már KIDÖGLÖTT. - állapítja meg csöndesen.

*****

Imád barkácsolni, imádja a szerszámokat és mindent, ami egy építkezéssel vagy bármilyen szereléssel kapcsolatos lehet. Elmentek apával az OBI-ba és kapott egy szép, narancssárga colostokot. Egész nap azzal játszott, hajtogatta, nyitogatta, nekem is megmutatta.
- Nézd, anya, mit kaptam az OBI-ban! TOLOSZKÓP! Ez itt egy TOLOSZKÓP!

A colostok a kádban is jó szolgálatot tesz... Lehet pl. szemüveget készíteni belőle. Csak előtte kiskutyát, nagy zsiráfot, mérleget, forgó játékot és vízimalmot is kell csinálni belőle. :-) 


*****

Egyik este már csak ő nem alszik. Üldögélek az ágya mellett, várom az eredményt...
Bazsi egyszercsak megszólal csöndesen, kedvesen:
- Anya... Ha reggel felkelek, adsz majd nekem enni?
- Hát persze, tündérem. - felelem.
- Mert éhes vagyok...
Kis szünet, csönd, majd újra megszólal:
- Anya... Ha AKARSZ, akkor már most is adhatsz nekem enni...

Ki is megyünk egy kis éjszakai vacsizásra kettesben. Üldögélünk, csacsogunk, beszélgetünk. Bazsi nagyon szereti a fejtörőket és imád számolni is.
Látszik az arcocskáján, hogy nagyon gondolkodik valamin, majd egyszer csak felderül az arca és megállapítja:
- Anya, neked pont annyi cicid van, mint ahányan vagyunk most a konyhában!

*****

Hazaérek, Bazsi beszámol a napjáról:
- Anya! Én nagyon kevés rossz tettet hajtottam ma végre!
Majd kiegészítésképpen hozzáteszi:
- Hajnika nagyon sok rossz tettet hajtott ma végre!

*****

Hajnika a "Nem vagyok álmos, nem akarok aludni!" c. műsor után 2 perccel. :-)

Bazsika a "Nem vagyok álmos, nem akarok aludni!" c. műsor után 2 perccel. :-)








2016. március 10., csütörtök

Nincen isz popojóm!

Hajnika legkésőbb hajnali negyed hatkor bombabiztosan ébreszti a családot.
Igen-igen, hétvégén is. :-)

Hétköznap kicsit korábban is.... Ma pl. fél ötkor keltünk - mármint Hajnika meg én.
Az én feladatom ilyenkor elsősorban az, hogy Hajnikát megpróbáljam olyan csendes tevékenységre bírni, ami semmiképpen nem alvás. :-) Hátha elkerüljük a többi családtag igen morcos ébredését...
Mivel ilyenkor még igazán vagyok kommunikációképes, ez általában a "Sssss! Pssssszt! Sssss!" nevelési célzatú mondatok ismételgetésében merül ki.
(Na jó, bevallom, alkalmanként elsziszegek a fogaim között pár csúnya szót is...) :-)

Ilyenkor (meg néha hajnali kettőkor, háromkor...) a következők történnek:
- Hajnika üvöltve megállapítja, hogy ébren van, kialudta magát és ideje felkelni, ébjesztőőőőőőő!!!!
- Pisilni kell (miközben jól odavágja a bilit a fürdőszobacsempéjéhez, hadd ébredjenek a szomszédok is a panelban!)
- Kakilni kell (miközben kicsapjuk majd durr!, becsapjuk a vécéajtót....)
- Üvöltve mesél kakilás közben a vécépapírról, az álmairól, az Életről...
- Kér tejeskávét
- Ő teszi bele a hozzávalókat (üvöltve, közben ezt-azt a konyhában leverve... Kedvence a fémedények földhöz csapkodása.)
- Ő veri le a teli bögrét....
- Csöndesen megállapítja: - Oppá... Jeeszett.... Feeetakajítom... (Na, attól mentsen meg az ég minket...) :-)))
- Üvöltve kommentálja anya kávékészítését és abban is aktívan segédkezik, miközben anya aktívan védi a konyha felszerelését. Ekkor már a stressztől anya egészen éber...
- Segít bevinni a kávét apának, majd ugrál kicsit apa ágyán, apa fején, szétfeszegeti apa szemhéját, miközben üvöltve közli: "Ébjesztőőő! Kiajuttam magamat! Apaaaaa!"
- Ha anya összeomlik és még mindig nincs fél hat, akkor Hajnika még befészkeli magát egy kis potya cicizésre is...

Na, de ma nem így történt! Fél hatra nem hogy összeomlottam, hanem még meg is főztem a bablevest a családnak!
Hurrá!
Éljenek a szupernők és szuperanyuk! :-))))


************

Szintén hajnalban történt, hogy Hajnika "bokszmérkőzésre" hívta ki Apát...
Majd az ágyon ugrálva közölte:
- Bíjkózzuk je apát! - és már támadt is.
Mire Apa:
- Bírkózzuk le Hajnikát!
Mire Anya:
- És csípjünk bele a popójába!
Mire Hajnika:
- Nekem nincen isz POPOJÓM!


*************

Megyek haza az oviból, bölcsiből, suliból a 3 gyerekkel.
Ilyenkor mindenki egyszerre meséli a napját.
Bazsi:
- És megtanultuk ma azt a dalt, tudod, amit reggel meséltem. Tudod, hogy "A Petőfi Sándor azt üzente, elfogyott a regimentje"
Hajnika közbeüvölt:
- Néddd, anya, milyen szép a naplemente! Ott a naplemente!
Jóváhagyom:
- Igen, tényleg nagyon szép.
Majd visszafordulok Bazsihoz:
- De jó! Elénekeled?
Mire Hajnika azonnal dúdolni kezdi:
- Naplementeee, naplementeee.... Naplementeee, naplementeee...
:-)))
De végül összejön és csak elénekeljük Bazsival mindannyian, hogy "Kossuth Lajos azt üzente" és még a Nemzeti dalt is elszavaljuk együtt.


***************

Balázska szeret énekelni, minden új dalt egyből elénekel nekünk is.
Ez az egyik legújabb:

"Leggeli halmat kelti a lepkét,
Világ a léten tálja a PELYHÉT
Látja a lepke, billen a szálnya
VilágPEHELYben leggeli válja"

Imádom!

************

Hajnika ma esti bölcsessége. Iszonyatosan komolyan közli!
- A tűzijáték veszélyes dolog! .... Mert ha valaki belemászik a tűzijátékba, abba megsérülhet!

Hajnika és Apa nagyon komolyan beszélgetnek beszélgetnek:
- És mi volt ma veled a bölcsiben? Jól viselkedtél?
- Nem!
- És mit csináltál?
- Mindig rám szóltak.
- És miért szóltak rád? Mit mondtak?
- Hogy ne verekedjek.
- Hú, tényleg verekedtél?
- Nem.
(Sajnos, itt a komoly beszélgetésnek vége szakad, mert Anya már nem bírja tovább türtőzteni magát és hangosan felröhög. Egyébként pedig Hajnika alkalmanként komoly verekedési sérülésekkel tér haza a bölcsiből.)