2020. április 16. van. Mindannyian tudjuk, mit jelent ez a társadalomra nézve.Új helyzetben, új világban
élünk mi, hastáncosok, és mi, hastáncot oktatók is.
Fábián Emese újságíróval ültünk össze (virtuálisan) beszélgetni
arról, hogy a táncoktatók és táncosok a hastánc világában hogyan is reagálnak,
hogyan képzeljük el a jelent és a jövőt.
F. E.: - Mahasti, te hogy látod, mennyire vevők az
emberek az online órákra?Mahasti: -
Nekem már ezelőtt is voltak online
kurzusaim, amiket megszoktak a tanítványaim. Ezek koreográfiák oktató videósorozatai, amiket a tanítványok igényei
szerint vettem fel. Így ők is tudták, hogy ha bármi van, akkor akár online
(felvételről) is megtanulhatják és gyakorolhatják a koreográfiákat. Ha nem is
túl gyakran, de éltek ezzel a lehetőséggel.
Ezen kívül is megvolt már
nálunk a lehetőség, hogy aki nem tud
személyesen eljönni egy órára, képzésre, az online tudjon bekapcsolódni. Ez
is nagyon jó lehetőséget adott azoknak, akik például vidékiek, vagy bármilyen módon akadályozva vannak a mozgásukban,
utazásban. Például mozgássérültek, kismamák, a képzés helyétől távol élők
vagy akik éppen akkor vannak távol. Vagy éppen máshol, hiszen erre is volt
példa, hogy olyan tanulóm volt, aki több képzésre is járt egyszerre és amikor a
képzési napok egybeestek, akkor valamelyiken személyesen vett részt, a másikon
pedig utólag, videóról tanult.
Emiatt talán nálunk, a
Mahasti Hastáncstúdióban nem okozott akkora gondot az online oktatásra átállás,
mint esetleg másoknál.
Természetesen kevesebben
járnak azok közül, akik az offline csoportos órákhoz szoktak hozzá, de
megjelent néhány régi tanítvány, akik most kihasználják az online oktatás adta
lehetőségeket.
 |
| Libbennek a hastáncos fátylak a pici szobában, otthon is. Nem hagyjuk abba a hastáncot. |
 |
| Áldozunk a hastánc oltárán. :-))) A modern technika segít ebben is. |
F. E.: - Mit
látsz, mik a legtipikusabb problémák?
Mahasti: - A
legnagyobb problémát a „szokás hatalma”
jelenti szerintem. Aki megszokta, hogy a csoportba jár, és ez számára a
legideálisabb megoldás, az nehezen vált, vagy nem is vált. Inkább kivár, míg
újra találkozhatunk offline.
Számomra és talán az én korosztályom vagy az idősebbek számára
általában a legnagyobb kihívás „a Technika”. Az appok, szoftverek, eszközök használata… Természetesen aki IT
területen dolgozik, vagy fiatalabb és eleve használja profi módon az eszközöket
és appokat, azok számára ez nem jelent gondot. Én is a fiatalabb nemzedékekben
bízom, és hozzájuk fordulok a kérdéseimmel.
3 gyermekem van (7, 8,5 és
18,5 évesek) és azt tapasztalom, hogy számukra például semmi gondot nem okozott
az online órákra való átállás az iskolában, azonnal tudták kezelni az
eszközöket és a szükséges alkalmazásokat is.
A tanítványaimon kívül a nagyfiam
a legnagyobb segítségem, aki informatikai iskolába jár és a családon belül ő
ért a legjobban az eszközökhöz és alkalmazásokhoz.
Probléma még sokszor a lassú, akadozó internet.
És az adatvédelem is, ami talán csak nekem olyan fontos, de közismert,
hogy egyes appok adatvédelem szempontjából mennyire aggályosak. Ezen a téren meglehetősen
pesszimista és bizalmatlan vagyok.
Összefoglalva szerintem a legnagyobb problémák, kihívások, amikkel szembesültem én is
és a kollégáim is, azok ezek: nincs elég
eszköz, nem értek hozzá, illetve az ellenállás, az ismeretlentől való félelem,
a stressz nálam és a tanítványaimnál is.
Tudom azt is, hogy jó néhány
kollégámnak igencsak ki kellett lépnie a komfortzónájából, hogy átálljon az
online oktatásra.
 |
| A nyitókör az hastáncórák elején sokkal vidámabb hangulatban zajlik. :-) |
F. E.: - Hogyan
sikerült megoldanod őket, hogyan lendültetek túl ezeken az akadályokon?
Mahasti: - Én abban hiszek, hogy minden megoldható, ha az ember akarja.
Aki eddig is akart tanulni,
és erős volt benne a vágy, az eddig is meg tudta oldani akár online módon is.
Nálam sokat segít a
lelkesedés is a modern technika vívmányai és az online oktatásban rejlő
lehetőségek iránt. Illetve annyira erős
bennem a vágy a tanításra, hogy akármilyen módon is, de én mindig meg fogom ezt
oldani. A tanítványaim is tudják, hogy az én laikusságom miatt mindig a
lehető „legszőkenősebb”, „leghülyebarátabb” megoldást fogjuk megtalálni és
alkalmazni. J
F. E.: - Mi a
legrosszabb az online tanításban?
Mahasti: - Én hastáncot tanítok, ahol női körök alakulnak ki, energetikailag is összekapcsolódunk.
Ami a legnehezebb, az a testi érintkezés, vagyis a
lehetőségének hiánya. Erre amúgy is
szüksége van minden embernek valamilyen módon. A hastánc tanítása során
különösen fontos, hogy én mindig körbejárok az órákon és egyesével javítok
mindenkit. Beállítom a csípőjét,
tologatom ide-oda a lábát, kezét…. Ez minden oktatónak és minden hastáncos
tanítványnak nagyon hiányzik, nem csak nekem.
Az energetikai kapcsolódás a tanítványokkal azért
létrejön így is. Már sokszor
tapasztaltam, hogy az érintés nélküli terápiák csodálatosan működnek telefonon,
videón keresztül is. Ugyanúgy létrejön az a furcsa energetikai kapcsolat
közöttünk a tanítványaimmal is, amikor összekapcsolódunk a szívünkben. Én ebben
hiszek és tapasztalom is nap, mint nap. Szóval csodás dolog, hogy az internet,
a modern kor vívmányai ennyi lehetőséget adnak nekünk.
Természetesen az is fontos, hogy a nehézségekben támogassuk a tanítványokat és senkit ne érjen hátrány, ha hirtelen nehéz helyzetbe került most. Fontos a már kialakult nő közösségünk támogatása, a segítségnyújtás, adományozás is. Ezért nálunk a tanítványok egy folyamatosan bővülő listát kaptak arról, hogy bármilyen egészségügyi, lelki, mentális, anyagi vagy táncos problémájukkal, kérdéseikkel kikhez fordulhatnak azonnali elsősegélyért.
A zárt csoportunkban külön posztban oszthatják meg örömeiket és bánataikat, nehézségeiket is.
Illetve a karantén első napjától az utolsó napjáig 50%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg az oktató sorozatokat.
F. E.: - Mi az, amit előnynek látsz, ha van ilyen? Mi a legjobb benne?
Mahasti: - Szerintem sokkal több a jó, mint a rossz oldala (bár ez is hozzáállás kérdése). Lehet sírni, elkeseredni, hogy most nem járhatunk órára, vagy tanárként amiatt, hogy nem jönnek a tanítványok. És ugyanakkor örülhetünk annak is, hogy a karantén ellenére mégis van lehetőségünk találkozni, kapcsolatot tartani, táncolni, örömködni. A jelenlegi körülmények minden embert kihívások elé állítanak, így még több szükségünk van arra, hogy megtaláljuk az örömforrásainkat. Ezért is nagyon fontos, hogy aki csak tud, táncoljon tovább és élvezze az ezzel járó felszabadultságot, lelki békét, boldogságot, megnyugvást.
Szuper dolog az is, hogy ezentúl már nincs kifogás. Tehát ha valaki tanulni szeretne, akkor ezt megteheti online is, és nem mondhatja, hogy ő szívesen eljárna, csak éppen nincs ideje eljárni, hosszú időbe telik az utazás, messze lakik, pont akkor nem ér rá, stb. Magamról tudom, milyen kreatív tudok lenni a kifogások keresésében. És az online lehetőségek bővülésével a mostani körülmények között bármilyen kifogás nagyon átlátszóvá tud válni. Hiszen nem kell utazással tölteni az időt, később is visszanézhető a tananyag, stb.
Most, hogy a heti két táncórámat is csak online tudom megtartani, becsatlakozhattak olyanok is, akik nem tudtak eddig hozzám járni, mert elköltöztek máshova, másfelé sodorta őket az élet. Nagyon örülök, hogy így a legjobb barátnőmet is be tudtam vonni az óráimba és külön ajándék a számomra, hogy a külföldön élő (ukrán) barátaimmal is tudunk így hetente többször is együtt táncolni.
Én ebben óriási lehetőséget látok. Bízom abban, hogy a hosszú halogatás után az emberek fejében így végleg megtörténik a paradigmaváltás és megértik, hogy az online tanulás/tanítás révén mennyire kinyílik a világ. Hogy bárhonnan, bármikor, bárkitől tanulhatunk online. Nem csak most, amikor így muszáj, hanem később is, amikor már újra találkozhatunk offline is.
Bízom abban, hogy egyre többen rájönnek, hogy nem nyafogni és kifogásokat kell keresni, hanem eldönteni, hogy mit szeretnénk és utána erre megtalálni a hogyant. A lehetőségek száma végtelen.
A hastánc világában szerencsére hamar léptek az emberek és már szerveződnek az online hastáncversenyek, az online konferenciák, fesztiválok, táncestek külföldön és Magyarországon egyaránt. Ez például számomra nagy könnyebbség, mert nagyon szerettem volna részt venni több hastáncos továbbképzésen is külföldön, de a 3 gyerek miatt ezerszer is át kell gondolnom, hogy hová utazhatok el napokra. Abban bízom, hogy nem csak a karantén ideje alatt fognak így folyni a továbbképzések, hanem utána is, és a már betervezett külföldi konferenciákon, továbbképzéseken már online is lesz lehetőségem részt venni. Így nem kell majd itthagynom a családomat, de mégis „elutazom” külföldre tanulni és találkozhatom a külföldi kollégáimmal.
Szerintem az akadályok csak a fejünkben léteznek, bármi elérhető, amit szeretne az ember.
 |
Van, aki így tanul otthonról hastáncot.
Bár itt egy egész napos elméleti képzésről volt szó, így fontos volt a kényelmes elhelyezkedés. :-) |
F. E.: - Fogsz
online órákat tartani a karantén után is?
Mahasti: - Természetesen, ez egyértelmű. Ahogy eddig
is megvolt a lehetőség erre nálam,
ugyanúgy szeretném tovább is folytatni.
Sem a nyelvtanításban, sem a
tánc tanításában nem lesz több akadály: aki nálam szeretne tanulni, de nem tud
személyesen eljönni, az továbbra is csatlakozhat majd akár a nyelvóráimhoz,
akár a táncóráimhoz, a Hastáncoktató Mentorprogram teljes képzési napjaihoz
online is.
Természetesen azért az összes tanítványommal nagyon
várjuk már, hogy újra találkozhassunk személyesen is, offline is tarthassuk az
órákat, újra megölelgethessük, megtapogathassuk egymást. A kizárólagos online
oktatásra átmeneti állapotként tekintek.
 |
| Az órák utáni zárókörök alatt is zajlik az élet. :-))) Jólesik megosztani a vidám pillanatokat. |
F. E.: - Van
valamilyen történeted az online órákkal kapcsolatban, amit szívesen
megosztanál?
Mahasti: - A
legnagyobb boldogságot az okozza most a számomra, hogy több városból, országból
is tudunk mostanában együtt táncolni, együtt boldognak lenni. Eltűntek a
határok, a fizikai távolság és nagyon szeretném, ha az offline órák
visszatérésével azért megmaradna ugyanilyen aktívnak az online képzés is, mint
tanulási forma.
Kár, hogy egy ekkora sokk
kellett a világnak ahhoz, hogy tömegesen megszeressék és elfogadják, megszokják
a tanulásnak ezt a formáját is.
Számomra a legnagyobb örömet
a távol élő barátaimnak az óráimba való bekapcsolása jelentette, és az, hogy a
nagyfiam ennyit segített és segít a virtuális világban való tájékozódásban. És
persze a barátaim, tanítványaim segítsége. Ezzel még közelebb kerültünk most
egymáshoz – ez a karantén és az online oktatásra való áttérés legédesebb
gyümölcse a számomra.
************
Fábián Emese újságíró - emese.fbn@gmail.com
****************
