Koreográfiakészítés trükkök, tippek

Amikor a Napfény és Ébredés c. szóló koreográfiámat átírtam csoportos koreográfiára és versenyzésre is alkalmas koreográfiára, tudtam, hogy kardos lesz a vége is, ahogy az eleje is az volt. 
Volt egy zenei rész, ahová kardos pózokat szerettem volna tenni. 
Olyanokat, mint a Szabadság szobor. :-)

Így ez alkalommal képekből inspirálódtam. Igyekeztem azt a hangulatot, és azt az erőt és dinamizmust átadni, amit számomra a Szabadság szobor mutat.

Rengeteg ilyen képet találtam a gyűjteményemben. :-)

Végül a koreográfiában így jelent meg ez az inspiráció:
https://www.youtube.com/watch?v=h0F2iy5vaqQ

A tárgyalt rész kb. 4:10-4:19-ig tart a videóban. :-)

*****************************
www.mahasti.hu 

www.facebook.com/mahasti10

www.facebook.com/taneczhyvotabudapest

https://www.youtube.com/user/Mahasti10 

Szívvel-Lélekkel Stúdió

Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2. 

10+1 tipp koreográfiakészítéshez

Fotó: Csercsik Judit, Ékszer: Pereczes Orsolya, Ruha: Nixie, Dinasma, Smink, haj: Mahasti

*********************

10+1 Hasznos tipp koreográfiakészítéshez 

(nem csak) középhaladó (has)táncosoknak

Ha már ideje foglalkozol hastánccal, vagy bármilyen más tánccal, akkor biztosan kerültél már olyan helyzetbe, hogy egyedül kellett megírnod a koreográfiádat. 

Hiszen te sem valaki mást koppintasz, ugye? 

Hanem sajátot szeretnél alkotni, amiben tökéletesen ki tudod fejezni önmagadat, az egyéniségedet, és ráadásul azok a mozdulatok vannak benne, amiket a legszebben meg tudsz csinálni.

De hiába vagy benne a folyamatban, néha mégis elakadsz, nem tudod, hogy hogyan tovább. Mi legyen a következő lépés? Nem jön az ihlet, pedig már órák óta nyüstölöd ugyanazt a zenei részt és nem és nem és nem tudod, hogy mivel töltsd ki azt a picike kis űrt a zenében, táncban….

Ismerős, ugye?

Ne aggódj, nem vagy egyedül. Mindenki átéli ezt az érzést, aki táncol, koreografál.:-) (Még a nagy mesterek is.)

Én is nem egyszer szembesültem már hasonló helyzettel. :-) És legalább ezerszer hallottam már azt a kérdést a tanítványaimtól, hogy „Ez meg ez már megvan, na de hogyan tovább?”

Pár egyszerű és kézenfekvő tippel szeretnék most segíteni neked.

 1, Kérdezd meg a oktatódat.  Ez a legkézenfekvőbb tipp, hiszen neki ez a dolga. Azért van melletted, hogy támogasson, segítsen a továbblépésben. 
Ő biztosan hasznos szakmai tanácsokkal fog ellátni. 


2, Kérd meg a csoporttársaidat, táncostársaidat, táncos kolléganőidet, hogy nézzék meg, mi van készen eddig a koreográfiádból. Biztosan a lyukas részekhez is lesznek ötleteik. 
Nem kötelező megfogadni a tanácsaikat, javaslataikat, de mindenképpen ihletet adhatnak a továbblépéshez. 

3, Már ezerszer meghallgattad a zenét és még mindig semmi… Akkor most csendesedj el, ülj le és hallgasd meg másképp. Írd le a szerkezetét. De ne tudományosan, hanem a magad módján! 
Nem baj, ha semmilyen zenei előképzettséged sincsen, és az is bőven elég, ha te magad kiigazodsz a jegyzeteiden. Úgysem zeneszerzőnek, hanem táncosnak készülsz. :-) Nem kell a „zenei leírást” senkinek sem megmutatnod, még tudniuk sem kell róla. 
Ha leírod a zenét, akkor sokkal inkább kitisztul a kép: meglátod az ismétlődéseket, a kiállásokat, akár még le is számolhatod a ritmusokat és egységeket. (Ha rendszerező vagy rendmániás típus vagy, akkor ez lesz a te utad.) :-)

4, Nézz rengeteg videót vagy élő táncot, ugyanerre a zenére készült koreográfiákat. 
Csak vigyázz, hogy ha megihlet a másik koreográfiája, lehetőleg ne egy az egyben másold le az egészet. Mert az már nem te leszel. Ráadásul így elkerülheted a szerzői jogi vitákat is. (Te sem szereted, ha azt látod, hogy a nagy nehezen megkomponált koreográfiádat a másik táncos a tudtod nélkül lekoppintja és azzal lép fel, mondván, hogy neki is ugyanez jutott erre a zenére az eszébe...)

 5, Nézz meg rengeteg olyan koreográfiát, ami más zenére, de ugyanabban a stílusban készült, amit te is táncolsz (saidi, beledi, fúziók, stb.) Így rengeteg új mozdulatot fogsz látni, és talán éppen azt is, amiről egyből azt érzed majd, hogy már csak pont ez hiányzott a koreográfiádból. Ilyenkor szokott jönni a homlokra ütés, hogy „Ez eddig miért nem jutott eszembe?!” és egy másodperc alatt meg is oldódott a problémád. 

6, Ha már végleg nincs kit megkérdezni, nincs mit megnézned, akkor inkább pihentesd egy kicsit a témát. Hagyd leülepedni, beérni az eddigieket. Aludj rá egyet, meditálj, engedd el. Amint elengeded, egyszer csak villámcsapásszerűen megvilágosodsz és a tudatalattidból felszínre ömlenek a eddig még soha nem használt, soha nem látott mozdulatok. Az ilyen „felszínre törésekhez” nagy segítséget nyújt a transzhastánc is, mert akkor annyira ellazulsz és annyira belemélyedsz a zenébe, hogy utána magad is igen elcsodálkozol azon, hogy milyen mozdulatoknak is vagy a birtokában. (Egy kis plusz segítség: az augusztus 20-23-ig tartó táborunkban – mint minden évben – most is lesz transzhastánc, ráadásul élő dobra. Ha ihletre, új mozdulatokra, új érzések, új koreográfiák „felszínre törésére” van szükséged, csatlakozhatsz hozzánk csak a transzra is!)

7, Nagyon erős inspiráció lehet még az is, ha már nyakadon a verseny, vagy bármilyen bemutató időpontja. 
Ha az a típus vagy, aki leblokkol a stressztől, akkor ezt a tanácsot semmiképpen NE kövesd! 
Ne is olvasd el!
Hidd el, hogy a verseny előtti napon akkora lesz már rajtad a nyomás, hogy azonnal megjön a ihlet is. (A ihlet legjobb barátja néha a határidő…) :-))) 

8, Ne fejezd be a koreográfiát, hagyd ki azt a részt és bízz magadban! Amikor a versenyen, fellépésen táncolsz, már nem lesz időd gondolkodni a megfelelő mozdulaton és biztosan improvizálsz majd valamit a színpadon…. :-))) 
(Ez a módszer leginkább a kiváló stressztűrő képességgel rendelkező, haladó táncosoknak ajánlott).

9, Hagyd a francba az egészet és vágd ki azt a részt a zenéből… Így egy mozdulattal megoldottad a problémát. :-)

10, A végső (és drasztikus) megoldás. Ha nem ragaszkodsz pont ahhoz a zenéhez, akkor hagyd a francba az egész zenét, és keress egy másikat. Egy olyat, ami tényleg és igazán megihlet. :-)


*************

+ 1 tipp, a Mahasti féle kitétel. Ha még mindig ragaszkodsz a zenédhez és még mindig nem jön az ihlet, még mindig „lyuk van a zenében”, akkor tehetsz még valamit, ami mindenkinek jó lesz. 

Mutasd be a félkész koreográfiát otthon a férjednek, párodnak, szerelmednek. 
Szerinted ő hiányolni fogja PONT OTT PONT AZT a mozdulatot?.....

Gálatippek - tőletek nektek (folyt.köv.)

Közeledik a június 28-i jubileumi gála...

A levelezési listán fel is tettem a kérdést, hogy ti vajon mit tanácsolnátok a kezdő "gálázóknak", hogyan tehetik sikeresebbé, hatékonyabbá a felkészülésüket.
Az első válasz Puppi Ágitól még aznap megérkezett, máris közkincsé is teszem:

"Akkor tudod a koreót, ha fejben, a villamosra várva el tudod táncolni, zene nélkül! :-)
És igen, érdemes fejben gyakorolni! :-))"

Hát igen, ez rövid, velős, lényegre törő válasz, vagyis jó tanács. :-)))
É természetesen igaz.
És azonnal el is képzeltem, ahogy a bátortalan, stresszes "gálaszűz" fellépők mennyire felbátorodnak ettől...:-)))

De nézzünk meg egy bővebben kifejtett választ is, amiben jó tanácsok tömkelege sorakozik.
Ezt Orosz Orsolya írta a felhívásomra válaszként.
Remélem, ez is hasznos lesz minden fellépőnk számára és mindamellett szórakoztató olvasmánynak is bizonyul.

Köszönöm nektek a hozzászólásokat, és természetesen, továbbra is várom a tapasztalt "gálázóink" jótanácsait , amivel segíthetnek túllendülni a kis kezdőink első fellépésének nehézségein.

Mahasti


*********************

A hastáncgála előtt...

(Írta: Orosz Orsolya)

Fogynak a napok, vészesen közeleg a gála időpontja, ezzel egy időben fokozódik az izgalom. Nem mellékesen gyűlnek az önmagunknak, önmagunkban feltett kérdések, amelyből hamarosan egy csokorravalót köthetünk.

No, de milyen kérdések merülnek fel? Vajon az első fellépőket mi tartja leginkább izgalomban?

Rögtön megállunk az előszobában, sőt, inkább bekukucskálunk az ajtón, és átgondoljuk, hogy:

1., Fellépjek vagy sem?

A “sem” nem létező fogalom, erősítsük magunkban a “jaj, de jó, végre fellépek”-gondolatot.

Nyugi, ez nem verseny, tehát senkinek, semmit nem kell bizonyítanod.

Bakizni mindenki tud - és fog is -, ez nem kizárólag a kezdők kiváltsága.

Ha még sosem álltál semmilyen formában színpadon, megsúgom: teljesen természetes, hogy izgulsz fellépés előtt (sőt, közvetlenül a fellépés előtt megnő az adrenalinszinted, amolyan se lát-se hall-érzet alakul ki) - ez azt jelzi, hogy színpadképes vagy. :)

Ha viszont nem izgulsz, az viszont azt jelenti: bátor vagy.

Úgyhogy mindenképp ott a helyed, hogy megismerd ezt az oldaladat is. :)

Azt már tudod, hogy szeretsz táncolni, most próbáld ki azt, milyen érzés fellépni, előadni a megtanult koreográfiát.

Valószínű, nem szólózni fogsz, így nyugtasson meg a tudat, hogy a “közös női energiák” átsegítenek majd a kezdeti nehézségeken. Bár csoportban néha nehezebb táncolni (alkalmazkodni kell mindenhogy, és figyelni a másikra), viszont “el tudsz vegyülni”, nem kizárólag Téged fognak figyelni :)

Egy szemecske leszel most a cukros zacskóban, és később majd eldöntöd, hogy ez így pont jó e Neked, avagy inkább kigurulsz (bocsánat: kisasszézol) a zacsiból és a továbbiakban ÖC, avagy Önálló Cukorka leszel:)

Arra is gondolj, hogy a fellépéssel egyfajta visszacsatolást adsz önmagadnak, és csak Rajtad áll, hogy a “hú, de béna vagyok/voltam” vagy a “de jó volt a színpadon lenni” gondolatot fogod erősíteni magadban.

Egyszer mindent el kell kezdeni, nem igaz?

Ráadásul Kedvesed és/vagy a barátaid alig várják, hogy megnézzenek, és úgyis Téged fognak a legszebbnek látni :)

És az sem utolsó dolog, hogy gyönyörű hastáncruhád lesz..., amiről eddig csak álmodtál.

Ezzel el is jutottunk a következő lényeges kérdéshez...

2., Milyen legyen a fellépő ruhám?

Ha még sosem volt hastáncruhád, teljesen természetes, hogy kicsit elbizonytalanodsz (hacsak nem vagy egyszerre divattervező és varrónő).

Két lehetőség közül választhatsz: veszel magadnak kész ruhát (egyszerűbb, ám drágább megoldás, ráadásul nem lesz meg személyre szabottság-érzeted) avagy varratsz egyet.

A hastánc csoportodban mindig van jó pár tapasztalt és lelkes lány, akik készséggel fognak segíteni Neked (mit?, hol?, hogyan?, mennyiért), ellátnak jó tanácsokkal is, esetleg a ruhádat is megtervezik :)

Ne habozz tanácsot kérni, és figyelj a kapott instrukciókra (nem muszáj mindent megfogadni, rendezd magadban a hallottakat és használd fel azt, ami Neked szimpatikus).

Arra vigyázz, hogy ne fuss ki az időből, egy ruha varratása nem 2-3 nap.

Ha csoportos koreográfiában lépsz fel (ami feltételezhető), a ruhád színben és fazonban passzoljon a többi fellépő ruhájához (értsd: ha mindenki fehér kosztümben táncol, eszedbe ne jusson vörös táncruhát készíttetni, de még halvány rózsaszínt sem. Még egyszer: a csoportos koreográfiák egyik hangsúlyozottan fontos eleme az alkalmazkodás. Ez mindenre érvényes, tartsd szem előtt.)

A kiegészítőket egyénileg is elkészítheted, beszerezheted (igen, kapsz tanácsot itt is:), sőt, nem árt előre kitalálnod a sminkedet sem, különösen, ha speciális, arab make-up-ot szeretnél készíteni.

Jó tanács: szerezd be mindenből a legcsillogóbbat. Hastáncosnőként nem lehet eltúlozni a ragyogást:)

Elérkeztünk egy másik sarkalatos ponthoz:

3., Kit/mit hozzak magammal a gálára?

Hát szerintünk a 95 éves Dédit azért ne. Lehet, hogy elhortyog a sarokban, de véleményünk szerint inkább otthon hallgat Vivaldit, semmint hangosan dübörgő dobszólókat), de ha a Dédi kifejezett kérése, hogy márpedig ő is eljön a hastáncgálára (kizárólag nézőként!!!), akkor nyugodtan bepakolhatjátok.

Egy kérés: légyszi ne felejtsétek majd ott!

Ugyanilyen megfontolásból a házikedvenceket sem célszerű hastáncgálára hozni, sőt, Dédivel ellentétben őket be sem engedik (most gondold el, amint a kiszabaduló öleb körberohangálja lelkes csaholással a színpadot, majd megjelöli....ugye határozottan nem tetszetős a kép...?)

Azonban bárki más jöhet, sőt, ne csak Kedvesedet invitáld (bár őt úgysem kell, alig várja, hogy lásson Téged a színpadon, teljes harci - akarom mondani: hastáncos - díszben)

Hívd meg barátnőidet, szólj a haveroknak, kollégáknak, bárkinek, akit szívesen látnál, és akikről tudod, hogy szívesen megnéznének.

(Jó tanács: teljesen Rád bízzuk, kit hozol magaddal, de akiket meginvitálsz, értük Te felelsz, ezt tartsd szem előtt. Éppen ezért nem tanácsos a férjet és a szeretőt, avagy az ex-eket egyszerre meghívni, de az előző nap megismert 15 tagú bandát, akikről annyit tudsz csak, hogy “jó arcok” , nos, őket sem tartjuk jó ötletnek a gálára behozni.)

Ennél kicsit macerásabb a “mit vigyek magammal”-kérdéskör.

A fellépő ruhádat mindenképpen.

Ha már egy ideje hastáncolsz, tudod, hogy biztosítótű nélkül egy táncosnő el sem indul (nyugi, mindig van olyan profi és alapos fellépő, akinél vannak vésztartalékok)

Ha mezítláb nem szeretnél táncolni, akkor beszéld meg a Tanárnőddel, milyen alternatívák vannak (balett papucs, gyakorló papucs, stb...) A zokniban fellépést lehetőleg azért kerüljük.

A sminked elkészítheted otthon, de javasoljuk, hogy a smink nesszeszeredet is csomagold el (elkenődött rúzs, több csillám feltételének szükségessége, korrigálás...sosem lehet tudni).

Mindenképpen hozz magaddal vizet, illetve szőlőcukrot vagy csokit (kell az energia, viszont valószínű, hogy az izgalom miatt a kajára gondolni sem tudsz majd).

Mindent, ami a komfortérzetedhez szükséges (házikedvenceken kívül:), csomagold be, és nézd át kétszer, hogy nem felejtettél-e ki semmit.

Bónusz tipp: Írj előre egy csekklistát, ami mindig kéznél lehet. Hátha a nagy izgalomban már gondolkodni is elfelejtesz.

*******************

FOLYT. KÖV.!