A levelezési listán fel is tettem a kérdést, hogy ti vajon mit tanácsolnátok a kezdő "gálázóknak", hogyan tehetik sikeresebbé, hatékonyabbá a felkészülésüket.
Az első válasz Puppi Ágitól még aznap megérkezett, máris közkincsé is teszem:
"Akkor tudod a koreót, ha fejben, a villamosra várva el tudod táncolni, zene nélkül! :-)
És igen, érdemes fejben gyakorolni! :-))"
Hát igen, ez rövid, velős, lényegre törő válasz, vagyis jó tanács. :-)))
É természetesen igaz.
És azonnal el is képzeltem, ahogy a bátortalan, stresszes "gálaszűz" fellépők mennyire felbátorodnak ettől...:-)))
De nézzünk meg egy bővebben kifejtett választ is, amiben jó tanácsok tömkelege sorakozik.
Ezt Orosz Orsolya írta a felhívásomra válaszként.
Remélem, ez is hasznos lesz minden fellépőnk számára és mindamellett szórakoztató olvasmánynak is bizonyul.
Köszönöm nektek a hozzászólásokat, és természetesen, továbbra is várom a tapasztalt "gálázóink" jótanácsait , amivel segíthetnek túllendülni a kis kezdőink első fellépésének nehézségein.
Mahasti
*********************
A hastáncgála előtt...
(Írta: Orosz Orsolya)
Fogynak a napok, vészesen
közeleg a gála időpontja, ezzel egy időben fokozódik az izgalom.
Nem mellékesen gyűlnek az önmagunknak, önmagunkban feltett
kérdések, amelyből hamarosan egy csokorravalót köthetünk.
No, de milyen kérdések merülnek fel?
Vajon az első fellépőket mi tartja leginkább izgalomban?
Rögtön megállunk az előszobában,
sőt, inkább bekukucskálunk az ajtón, és átgondoljuk, hogy:
1., Fellépjek vagy sem?
A “sem” nem létező fogalom,
erősítsük magunkban a “jaj, de jó, végre fellépek”-gondolatot.
Nyugi, ez nem verseny, tehát senkinek,
semmit nem kell bizonyítanod.
Bakizni mindenki tud - és fog is -, ez
nem kizárólag a kezdők kiváltsága.
Ha még sosem álltál semmilyen
formában színpadon, megsúgom: teljesen természetes, hogy izgulsz
fellépés előtt (sőt, közvetlenül a fellépés előtt megnő az
adrenalinszinted, amolyan se lát-se hall-érzet alakul ki) - ez azt
jelzi, hogy színpadképes vagy. :)
Ha viszont nem izgulsz, az viszont azt
jelenti: bátor vagy.
Úgyhogy mindenképp ott a helyed, hogy
megismerd ezt az oldaladat is. :)
Azt már tudod, hogy szeretsz táncolni,
most próbáld ki azt, milyen érzés fellépni, előadni a megtanult
koreográfiát.
Valószínű, nem szólózni fogsz, így
nyugtasson meg a tudat, hogy a “közös női energiák”
átsegítenek majd a kezdeti nehézségeken. Bár csoportban néha nehezebb
táncolni (alkalmazkodni kell mindenhogy, és figyelni a másikra),
viszont “el tudsz vegyülni”, nem kizárólag Téged fognak
figyelni :)
Egy szemecske leszel most a
cukros zacskóban, és később majd eldöntöd, hogy ez így pont jó e
Neked, avagy inkább kigurulsz (bocsánat: kisasszézol) a zacsiból
és a továbbiakban ÖC, avagy Önálló Cukorka leszel:)
Arra is gondolj, hogy a fellépéssel
egyfajta visszacsatolást adsz önmagadnak, és csak Rajtad áll,
hogy a “hú, de béna vagyok/voltam” vagy a “de jó volt a
színpadon lenni” gondolatot fogod erősíteni magadban.
Egyszer mindent el kell kezdeni, nem
igaz?
Ráadásul Kedvesed és/vagy a barátaid
alig várják, hogy megnézzenek, és úgyis Téged fognak a
legszebbnek látni :)
És az sem utolsó dolog, hogy gyönyörű
hastáncruhád lesz..., amiről eddig csak álmodtál.
Ezzel el is jutottunk a következő
lényeges kérdéshez...
2., Milyen legyen a fellépő ruhám?
Ha még sosem volt hastáncruhád,
teljesen természetes, hogy kicsit elbizonytalanodsz (hacsak nem vagy
egyszerre divattervező és varrónő).
Két lehetőség közül választhatsz:
veszel magadnak kész ruhát (egyszerűbb, ám drágább megoldás,
ráadásul nem lesz meg személyre szabottság-érzeted) avagy
varratsz egyet.
A hastánc csoportodban mindig van jó
pár tapasztalt és lelkes lány, akik készséggel fognak segíteni
Neked (mit?, hol?, hogyan?, mennyiért), ellátnak jó tanácsokkal is, esetleg a
ruhádat is megtervezik :)
Ne habozz tanácsot kérni, és figyelj
a kapott instrukciókra (nem muszáj mindent megfogadni, rendezd
magadban a hallottakat és használd fel azt, ami Neked
szimpatikus).
Arra vigyázz, hogy ne fuss ki az
időből, egy ruha varratása nem 2-3 nap.
Ha csoportos koreográfiában lépsz
fel (ami feltételezhető), a ruhád színben és fazonban passzoljon
a többi fellépő ruhájához (értsd: ha mindenki fehér kosztümben
táncol, eszedbe ne jusson vörös táncruhát készíttetni, de még
halvány rózsaszínt sem. Még egyszer: a csoportos koreográfiák
egyik hangsúlyozottan fontos eleme az alkalmazkodás. Ez mindenre
érvényes, tartsd szem előtt.)
A kiegészítőket egyénileg is
elkészítheted, beszerezheted (igen, kapsz tanácsot itt is:), sőt,
nem árt előre kitalálnod a sminkedet sem, különösen, ha
speciális, arab make-up-ot szeretnél készíteni.
Jó tanács: szerezd be mindenből a
legcsillogóbbat. Hastáncosnőként nem lehet eltúlozni a
ragyogást:)
Elérkeztünk egy másik sarkalatos
ponthoz:
3., Kit/mit hozzak magammal a
gálára?
Hát szerintünk a 95 éves Dédit
azért ne. Lehet, hogy elhortyog a sarokban, de véleményünk
szerint inkább otthon hallgat Vivaldit, semmint hangosan dübörgő
dobszólókat), de ha a Dédi kifejezett kérése, hogy márpedig ő
is eljön a hastáncgálára (kizárólag nézőként!!!), akkor nyugodtan bepakolhatjátok.
Egy kérés: légyszi ne felejtsétek
majd ott!
Ugyanilyen megfontolásból a
házikedvenceket sem célszerű hastáncgálára hozni, sőt, Dédivel
ellentétben őket be sem engedik (most gondold el, amint a
kiszabaduló öleb körberohangálja lelkes csaholással a
színpadot, majd megjelöli....ugye határozottan nem tetszetős a kép...?)
Azonban bárki más jöhet, sőt, ne
csak Kedvesedet invitáld (bár őt úgysem kell, alig várja, hogy
lásson Téged a színpadon, teljes harci - akarom mondani: hastáncos -
díszben)
Hívd meg barátnőidet, szólj a
haveroknak, kollégáknak, bárkinek, akit szívesen látnál, és
akikről tudod, hogy szívesen megnéznének.
(Jó tanács: teljesen Rád bízzuk,
kit hozol magaddal, de akiket meginvitálsz, értük Te felelsz, ezt
tartsd szem előtt. Éppen ezért nem tanácsos a férjet és a
szeretőt, avagy az ex-eket egyszerre meghívni, de az előző nap
megismert 15 tagú bandát, akikről annyit tudsz csak, hogy “jó
arcok” , nos, őket sem tartjuk jó ötletnek a gálára behozni.)
Ennél kicsit macerásabb a “mit
vigyek magammal”-kérdéskör.
A fellépő ruhádat mindenképpen.
Ha már egy ideje hastáncolsz, tudod,
hogy biztosítótű nélkül egy táncosnő el sem indul (nyugi,
mindig van olyan profi és alapos fellépő, akinél vannak
vésztartalékok)
Ha mezítláb nem szeretnél táncolni,
akkor beszéld meg a Tanárnőddel, milyen alternatívák
vannak (balett papucs, gyakorló papucs, stb...) A zokniban fellépést lehetőleg azért kerüljük.
A sminked elkészítheted otthon, de
javasoljuk, hogy a smink nesszeszeredet is csomagold el (elkenődött
rúzs, több csillám feltételének szükségessége,
korrigálás...sosem lehet tudni).
Mindenképpen hozz magaddal vizet,
illetve szőlőcukrot vagy csokit (kell az energia, viszont valószínű,
hogy az izgalom miatt a kajára gondolni sem tudsz majd).
Mindent, ami a komfortérzetedhez
szükséges (házikedvenceken kívül:), csomagold be, és nézd át
kétszer, hogy nem felejtettél-e ki semmit.
Bónusz tipp: Írj előre egy csekklistát, ami mindig kéznél lehet. Hátha a nagy izgalomban már gondolkodni is elfelejtesz.
*******************
FOLYT. KÖV.!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése