Gyermekhastánc. Riportsorozat 8. rész. Koburger Emese

A gyermek hastánc számomra nagyon izgalmas téma. 

Nem pusztán azért, mert érintett vagyok benne, hiszen a pici lányom, Hajnika (3,5) is már születése óta "hastáncol". 

Sőt, már a pocakban is táncolt. 

Sőt, az összes gyerekem táncolt a pocakban is. :-)

Azt látom, hogy mind a gyerekekben, mind a szülőkben rengeteg kérdés felmerül a hastánc, főleg a speciálisnak számító gyermek hastánc kapcsán. Sőt, azt tapasztaltam, hogy gyakran magukban a hastáncosokban és hastáncoktatókban is felmerülnek kérdések, nem hogy a kívülállókban. :-)

A gyermek hastáncról szóló cikksorozatunkban a leggyakoribb és az egészen speciális kérdésekre is keressük a válaszokat. Olyan képzett és rutinos magyar hastáncoktatók vannak ebben a segítségemre, akik évek óta foglalkoznak gyerekekkel és szívvel-lélekkel oktatnak szerte az országban.
Remélem, hogy a sorozat segít a gyermek hastánc kapcsán felmerülő kérdések tisztázásában, az esetleges aggályok, kételyek eloszlatásában. 

Most Koburger Emesével beszélgetek, aki Sefrah-nál a Hastánc Akadémián segíti a pici lánykák első hastáncos lépéseit.

A fotókon most is a tanár néni és kis tanítványai láthatóak. 

 

Koburger Emese, a Hastánc Akadémia Kishercegnő hastánccsoportjának tanár nénije :-) 

Mahasti: - Emese, te magad hogyan kerültél kapcsolatba a gyermek hastánccal? Mi motivált abban, hogy elkezdjed tanítani a kislányokat?

Koburger Emese: - 2012 februárja óta táncolok Anikónál, 1 évre rá 2013 augusztusában érkezett Anikótól a felkérés, hogy mi lenne, ha az én segítségemmel újra indíthatná a Kishercegnő hastáncot.  Örömmel vállaltam el a felkérést, s egyben nagyon izgatott is voltam, mert nem tudtam hogyan is fogjak hozzá. Szerencsére Ani a tapasztalatait mind átadta, ötleteltünk sokat, kaptam egy Kishercegnő hastánc DVD-t is, amit többször is megnéztem. Szerencsére szakmámból adódóan (óvodapedagógus vagyok) könnyű volt a gyerekekkel foglalkozni, s a kishercegnők óráit is egy rövid idő után már könnyebben meg tudtam szervezni és tervezni, sok-sok óvodai ötletet és játékot ültettem át a tanítási gyakorlatomba.

Koburger Emese és a Kishercegnők

Mahasti: - A gyerekek maguk találják ki, hogy hastáncra akarnak járni, vagy inkább a szülők találják ki, esetleg erőltetik? 

Koburger Emese: - Eddigi tapasztalataim szerint a szülők keresik a lehetőséget lánykáik számára, hogy minél változatosabb formáját ismerhessék meg a táncnak, mozgásnak. Negatív tapasztalatom még eddig a 3 év alatt sosem volt, erőltetést szülők részéről sosem éreztem. Az azonban vegyes nagyon, hogy ki is szeretné jobban, hogy a lánya járjon táncolni. Vannak anyukák, akiknek ez talán fontosabb kérdés, de az esetek 80%-ban a lányok választanak, s ha tetszik nekik, akkor azt kitartóan is csinálják. Például van egy lánykám, aki immár 3 éve rendszeresen jár hozzám, nagyon ügyes és kreatív is.

Mahasti: - Kisfiúk is járnak e hozzád? Van e szülői aggodalom, hogy esetleg homoszexuálisok lesznek a kisfiúk a hastánctól? 

Koburger Emese: - Hozzám nem járnak fiúk, azaz eddig még nem jelentkeztek, így sajnos erre a 2 kérdésre nem tudok válaszolni.

Mahasti: - Hány éves kortól járnak hozzád gyerekek? Szerinted hány éves korban érdemes elkezdeni hastáncra járni?

Koburger Emese: - A lánykáim 4 éves kortól járnak hozzám, bár volt már egy 2 és fél éves kishercegnőm is (még pelenkás volt), ő csupán a mozgás öröméért járt. Élvezte a zenét, az eszközöket... És megjegyzem: profin tudott rázni :-)

S hogy hány éves kortól érdemes elkezdeni a hastáncot? Erre elég nehéz a válasz: az első s talán a legfontosabb, hogy élvezze és szeresse a táncot, örömmel jöjjön órákra. 

De átlag olyan 4-5 év az alsó korhatár. Persze ettől el lehet térni, mert ha valaki tehetséges, akkor az már korábban is megmutatkozik... És persze korcsoportonként változhat az órák tematikája - ahogy idősödnek a lányok, úgy szorulhat háttérbe a játék, s egy-egy mozdulatot hosszabb ideig is lehet velük gyakorolni.

A Kishercegnők 

Mahasti: - Találkoztál, találkozol e nehézségekkel, ellenállással, kételyekkel a szülők részéről?

Koburger Emese: - A szülők részéről kételyekkel találkoztam már, igen... :) Aki nem ismeri "ezt a világot",  az a felnőtt hastáncot is nehezen tudja elképzelni, csak ha látott már egy műsort, gálát, stb. Ez fokozódik a gyerek hastánccal kapcsolatban. 

Egy személyes példán keresztül szeretném szemléltetni ezt a kérdést :-)

 2 éve Sefirah gáláján léptek fel először a lánykáim, ki 2 éve, ki 1 éve tanult táncolni nálam. A szülők nagyon szkeptikusak voltak, fintorogtak, hogy "Jajj, a lányom hastáncmániás s ettől már megbolondulunk otthon!".... De a gála után teljesen más véleménnyel voltak a hastáncról, a gyermek hastáncról. Nem gondolták volna, hogy ennyi stílus létezik, hogy a gyerek hastánc "milyen". Azt hitték előtte, hogy minden csak a fenék- és hasrázásról szól, nem is gondolták, hogy ennyi kellék és eszköz létezik. Lánykáim elsőre egy fátylas, gyors számot adtak elő a Kis hableány zenéjére..... s hát végig vastaps kís

érte az előadásukat....tündériek voltak.

Koburger Emese és a Kishercegnők

Mahasti: - Mit szoktak tőled leggyakrabban kérdezni a szülők? 

Koburger Emese: - Az órák után általában az aznapi eseményekről beszélgetünk, elmondom ki miben fejlődött, ügyesedett, mit tanultunk aznap. Kérdéseik általában az előadások előtt szokott lenni a ruhával kapcsolatban. Idén fordult elő először, hogy egy anyuka rákérdezett, hogy mit tanulunk majd idén. :-) 

Mahasti: -- Az érdeklődők hol találnak meg téged?

Koburger Emese: - Az oriental Dance Academy oldalán: www.orientaldance.hu és a Facebookon a https://www.facebook.com/HastancAkademia oldalon. 

Mahasti: - Köszönöm! 

Koburger Emese, a Hastánc Akadémia Kishercegnő hastánccsoportjának tanár nénije :-) 

 *********************************

Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel

www.mahasti.hu 

www.facebook.com/mahasti10

www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
www.youtube.com/user/Mahasti10
Szívvel-Lélekkel Stúdió,  Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2. 

Gyermek hastánc. Riportsorozat 5. rész. Járvás Manyi

"A gyerekek csillogó szeme és a tőlük kapott szeretet minden fáradtságot megér." /Manyi/

A gyermek hastánc számomra nagyon izgalmas téma. 

Nem pusztán azért, mert érintett vagyok benne, hiszen a pici lányom, Hajnika (3,5) is már születése óta "hastáncol". 

Sőt, már a pocakban is táncolt. 

Sőt, az összes gyerekem táncolt a pocakban is. :-)

Azt látom, hogy mind a gyerekekben, mind a szülőkben rengeteg kérdés felmerül a hastánc, főleg a speciálisnak számító gyermek hastánc kapcsán. Sőt, azt tapasztaltam, hogy gyakran magukban a hastáncosokban és hastáncoktatókban is felmerülnek kérdések, nem hogy a kívülállókban. :-)

A gyermek hastáncról szóló cikksorozatunkban a leggyakoribb és az egészen speciális kérdésekre is keressük a válaszokat. Olyan képzett és rutinos magyar hastáncoktatók vannak ebben a segítségemre, akik évek óta foglalkoznak gyerekekkel és szívvel-lélekkel oktatnak szerte az országban.
Remélem, hogy a sorozat segít a gyermek hastánc kapcsán felmerülő kérdések tisztázásában, az esetleges aggályok, kételyek eloszlatásában. 

Járvásné Vantal Margittal, azaz Manyival beszélgetek most, aki Orgoványon foglalkozik a jövő hastáncosaival. 

Most is elfogult vagyok nagyon, hiszen Manyi újító koreográfiáit nagyon szeretem, régóta nyomon követem a munkáját. És nem mellesleg Hajnika hastáncruháit is Manyi készíti…

(Az első ruhájáról, amit kétéves korában kapott, a cikk alján mellékelek is képeket. Így meglátjátok azt is, hogy Manyi mennyire gyönyörű és igényes ruhákat alkot már az egészen piciknek is.)

Az interjú fotóin most is a tanár néni és kicsi (és nagyobb…) tanítványai láthatóak. 

  

Mahasti: - Manyi, te magad hogyan kerültél kapcsolatba a gyermek hastánccal? Mi motivált abban, hogy elkezdjed a piciket tanítani?

Manyi: - 12 évvel ezelőtt még nem sejtettem, hogy én valaha ezzel fogok foglalkozni. Tulajdonképpen azt sem tudtam, hogy van olyan kicsi hazánkban, aki ilyesmivel foglalkozik.  Mi Kecskeméttől kb. 30 km-re egy kicsi falucskában lakunk, ahol nem olyan sok lehetősége van egy gyereknek, mint a városokban. Nem is voltak semmilyen kulturális vagy sporttal kapcsolatos tevékenységek. Az iskola, óvoda és ennyi. Kulturális intézményünk volt, de különösebb rendezvények nem voltak benne. Ekkor fogtunk össze a művelődési ház vezetőjével és indítottunk el táncos foglalkozást gyerekeknek. Tulajdonképpen a nulláról kezdtük.  Együtt tanultunk a gyerekekkel. 

Egy véletlen folytán találkoztam egy zenével, mely első hallásra megtetszett. Kezdtem utánanézni, és ahogy egyre jobban belemélyültem, annál jobban tetszett a hastánc világa.  Rendeltem DVD-ket, azokról kezdtem tanulni. Csináltam koreókat, azt hittem, mennyire tudok táncolni, míg nem szembesültem vele, hogy ez nem így van. 

Aztán kezdtem oktatóhoz járni. 

A táncos gyerkőceim felfigyeltek rá, hogy mivel foglalkozom még, és szerettek volna Ők is hastáncot tanulni. A szülők kérték, hogy tanítsak nekik is, amitől én teljesen elzárkóztam,  hiszen a hastánc nem gyereknek való. Gondoltam én!!! Aztán nemsokára rá egy Tv-s műsorban Áncsán Anikó beszélt a gyermek hastáncról, annak pozitív hatásairól.  Hát ez indított meg ezen az úton. Belevágtunk!! 

De ezeknek a vidéki gyerekeknek én voltam az egyetlen lehetősége. Együtt kezdtük a nulláról és építettünk fel mindent. Egy olyan dolgot vállaltam fel, melyet nagyon sokan - leginkább a pedagógus társadalom - elítélt, ki kellett taposnom az utat, megküzdenem az előítéletekkel. Talán a kihívás is motivált, de a gyerekek lelkesedése is fontos szerepet játszott.

Mahasti: - Nálad hogyan jelentkeznek a gyerekek? Saját maguk találják ki, hogy hastáncra akarnak járni, vagy inkább a szülők találják ki, esetleg erőltetik is?

Manyi: - Általában a gyerkőcök jutnak el oda, hogy hastáncra akarnak járni. Persze fogalmuk sincs, hogy mekkora munka van odáig, hogy felvegyük a csillogó ruhát és a színpadra álljunk. Boldog lehetek, hogy a sok év alatt aránylag sok gyerekkel foglalkozhattam. Persze olyan is akadt, aki rájött, hogy még sem ez az Ő világa, de többnyire évekig ismerkednek a tánccal. Fontos, hogy színesek és változatosak legyenek az órák.  Erőltetni semmiképpen sem lehet,  hiszen ha nem akarja, akkor úgysem csinálja.  És ha nem szívvel-lélekkel csinálják, akkor azt az örömet sem kapják vissza, amit a tánc okoz.

Mahasti: - Kisfiúk is járnak hozzád?

Manyi: - Nálam még nem volt fiú hastáncra jelentkező. Talán az előítéletek miatt is. Kicsi faluban senki nem vállalná fel, hogy a fia „hastáncoljon”. Elég tudatlanok az emberek ezen a téren. Ezért is  próbálok megismertetni mindent, amire lehetőségem van, pl. az Effendi Debke Társulat is vendégeskedett már nálunk. Lássák meg, mennyire színes is a mi táncunk. De még sok mindent kell tanítani a „népnek”. J

Mahasti: - Hány éves kortól járnak hozzád gyerekek? Szerinted hány éves korban érdemes elkezdeni hastáncra járni?

Manyi: - Hozzám 4 éves kortól járnak a gyerekek. Nyilván ebben a korban még csak pár mozdulatot tudunk megtanulni, legfőképpen a nagyobb mozgások, látványok fontosak. Játékosan fejlesztjük a mozgásukat, ismertetem meg velük az eszközöket.  Ezek a csajszik igazi hercegnők. Talán ezért is szeretnék kipróbálni a hastáncot. Vonzó a csillogó gyönyörű ruha, lehet hasonlítani a felnőttekhez. Minden kislány vágya, hogy olyan dolgokat csináljon, mint a felnőttek. És a hastánc pont olyan. És pont ezért nagy a felelősségünk nekünk, akik tanítjuk őket, hogy nehogy ez rossz irányba menjen. Mivel mégiscsak gyerekekről beszélünk, akiknek a köznyelv szerint nem is szabadna hastáncolni, mert nem nekik való. Én a kezdetektől küzdök ez ellen.  Próbálom bizonyítani, hogy igenis tudnak gyerekek maradni, még akkor is, ha kilátszik a hasuk a színpadon. Sajnos azt látom, hogy manapság már olyan követelmények vannak a gyerekekkel szemben a színpadon, amitől eltűnik a gyerek mivoltuk. Kezdődik pl. a ruhánál. Én is ellenzem a gagyi kategóriát, de túlzásba sem kellene esni.  Nyilván nem olyan sokan engedhetik meg magunka a drága ruhákat, de talán nem is baj. Ők nem kicsi felnőttek, ők gyerekek. És az nem ugyanaz.

Mahasti: - Találkoztál, találkozol e nehézségekkel, ellenállással, kételyekkel a szülők részéről?

Manyi: - Azok a szülők, akik engedik, hogy gyermekük hastáncra járjon, nincsenek fenntartásokkal, kételyekkel. Eleinte volt nehéz elfogadtatni, hogy egy gyermek is hastáncolhat. Mint már említettem, leginkább a pedagógusok voltak előítéletekkel, de talán mára már elfogadták. De azt hiszem bizonyítottunk is a rengeteg fellépésen, a versenyeken aratott sikereinkkel.

Mahasti: - Mit szoktak tőled leggyakrabban kérdezni a szülők?

Manyi: - Legelső kérdés, amit az első óra után megkérdez egy szülő, hogy mit látok. Lesz belőle hastáncos? Nyilván ehhez sok munka és kitartás szükséges, de én minden tudásommal azon vagyok, hogy az legyen. Szeresse ezt a táncot és képességéhez mérten a lehető legtöbbet tudjam kihozni belőle. Számomra fontos, hogy jól érezzék magukat a gyerekek. Persze fontos, hogy helyes technikával csinálják a mozdulatokat, minél több elméleti tudással is rendelkezzenek. Itt beszélhetnénk arról is, mi a különbség a gyerek és felnőtt hastáncos között. Kevés az a gyerek, akinek fontos, hogy ismeretei legyenek a stílusokról, ritmusokról, stb. Úgy kell velük ezt megtanítani, hogy játékos legyen, érdekes legyen. Egy felnőttnek, aki már belekóstolt a hastánc világába, általában igénye van a tudás birtoklására. Bár van olyan is, aki csak a mozgás miatt jár táncolni, de az a kevesebb, mert azok inkább egyéb mozgásformát választanak.  Ezt a világot szeretni kell mindennel együtt. Ezért sokkal kevesebb az a gyerek, aki ezt a stílust választja.

 

Mahasti: - Apropó, stílus. Milyen stílust tanulnak nálad a gyerekek?

Manyi: - A gyerekeknek próbálok mindenféle stílust megtanítani. A picikkel inkább a vidámabb játékos, popos stílust használjuk, eszközökkel színesítve. A nagyobbakkal már több mindent kipróbálunk. És hogy színesebb legyen, fúziókat is csinálunk, mivel elég sok az olyan szereplésünk, ahol laikusok ülnek a nézők soraiban. Miattuk is fontos az érdekesebbé és látványosabbá tétel. Nyilván melayat, raks sharkit  és olyan táncokat még nem tanítok nekik, ami nem való, de beszélünk róla, hogy legyenek ismereteik ezen a téren is. Nagyon szeretnek eszközökkel dolgozni. Mindegy, hogy ízisz szárny, legyező vagy saidi bot. Bármivel előrukkolhatok, vevők rá. J

Mahasti: - Szerinted mi a legalapvetőbb különbség a gyermekek hastánca és a felnőttek hastánca között?

Manyi: A legalapvetőbb különbség a gyerek és felnőtt hastáncos között talán annyi, hogy a gyerekekben még ott van az ártatlan kislány, a játékosság. Ők még naivak, könnyű velük együttműködni. Megfelelő eszközökkel bármit el lehet érni velük. Csak tudni kell beszélni a nyelvükön. A felnőttekben már kialakultak a gátlások, amiket nehezen vetnek le, nehéz meggyőzni őket.  Nekik még fontos, hogy mit fog szólni a szomszéd asszony.  Ezért fontos, hogy legyen sikerélményük. Mert akkor már a boldogság érzése legyőzi a gátlásokat. J

Mahasti: - Mi a legalapvetőbb különbség a módszertanban, ahogy a gyerekeket és ahogy a felnőtteket tanítod?

Manyi: - A gyerekek tanítása során fontos a játékosság. Nekünk is gyerekké kell válni, partnernek kell lenni velük. Számomra fontos, hogy jól érezzék magukat, jó legyen a közösség. Szívesen töltsék együtt az időt. Mert akkor a tánc iránti szeretetük is nagyobb lesz. Hiszen együtt nagyobb dolgokra vagyunk képesek, nagyobb sikerrel. Ez oda-vissza működik. Számomra nagyon klassz dolog a lánykáimmal lenni. Felnőttekkel nehezebb, általában családanyák, akik tele vannak egyéb problémákkal, legfőképpen kikapcsolódni jönnek.  Olyan szempontból szerencsés vagyok, hogy általában színpadra is lehet őket állítani, tehát nem zárkóznak el tőle. Ez nyitottságot bizonyít az új dolgok iránt. Itt már a Nőt kell előhozni belőlük, amihez a hastánc nagyon jó eszköz.

Mahasti: - Miért fontos szerinted, hogy hastáncra járjanak a gyerekek? Fontos e egyáltalán? Mit ad a gyerekeknek, mi az a plusz, ami miatt esetleg jobb, mint más mozgás, más tánc?

Manyi: - Szerintem a hastánc azért lehet fontos egy gyereknek, mert megtanítja „lánynak lenni”.  Számomra fontos az esztétikus megjelenés, az igényesség. Ez lehetne az első lépés. Hiszen ez az első, amit a színpadon meglátunk. Fegyelmet tanulnak, tiszteletet egymás iránt, elfogadni önmagukat és egymást. Nagyon jó hatással van a mozgásrendszerre. Önbizalomhiány esetén javítja az önbizalmat. Számos köztudottan jótékony hatása van, mint minden tánc- ill. mozgásformának. De talán a legfontosabb, ami más mozgásnál nincs, hogy igazi nőkké válhatnak mire szükség lesz rá. Itt legálisan lehet sminkelni (korlátozottan, és irányítottan az esztétika keretein belül), csillogós ruhába bújni. A mi felelősségünk, hogy melyik irány felé fejlődik, ezért fontos, hogy mi legyünk a legjobb példakép.

Sajnos a mai rohanó világban elvesznek a társas kapcsolatok, egymás tisztelete, megbecsülése. Nekünk, akik gyerekekkel foglalkozunk (és ez hastánctól független dolog) ez is fontos szempont a jó közösség kialakításánál.

Mahasti: - Manyi, akiknek felkeltetted az érdeklődését a gyermek hastánc iránt, hol érhetnek el téged?

Manyi: - Legegyszerűbben a Facebookon, a személyes profilomon. Ott egyből látják is, hogy mivel foglalkozom, mit csinálunk éppen a gyerekekkel és a felnőttekkel.

https://www.facebook.com/manyi.jarvasne

 Mahasti: - Köszönöm! Remélem, még sokáig fogunk gyönyörködni a tündérkéid táncában! 

***********************

Végül az ígért Hajnika ruha, amit a kétéves születésnapjára kapott. 

Így készült Manyi műhelyében: 

És ilyen boldogan viselte Hajnika már az első alkalommal is. Azóta is örömmel hordja hastáncra, sőt, amikor még pici bölcsis volt, többször kellett ebben mennünk a bölcsibe is. Ma pedig a hastánc órákra hordja, mert, mint mondja, "Kriszta néni el fog tőle ájulni, hogy milyen szép".

Azt tapasztalom magamon, hogy nem csak a kislányok számára fontos ám a Manyi által is emlegetett hercegnősködés, a csillogó, szép ruhák... A nagyobb hercegnők is imádják ezt, sőt, az egészen nagyok is, igaz? ;-) 

*******************************************

Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel

www.mahasti.hu 

www.facebook.com/mahasti10

www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
www.youtube.com/user/Mahasti10
Szívvel-Lélekkel Stúdió,  Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2. 

Gyermek hastánc. Riportsorozat 3. rész. Pappné Vajda Erika

A gyermek hastánc számomra nagyon izgalmas téma. 

Nem pusztán azért, mert érintett vagyok benne, hiszen a pici lányom, Hajnika (3,5) is már születése óta hastáncol. 

Sőt, már a pocakban is táncolt. 

Sőt, az összes gyerekem táncolt a pocakban is. :-)

Azt látom, hogy mind a gyerekekben, mind a szülőkben rengeteg kérdés felmerül a hastánc, főleg a speciálisnak számító gyermek hastánc kapcsán. Sőt, azt tapasztaltam, hogy gyakran magukban a hastáncosokban és hastáncoktatókban is felmerülnek kérdések, nem hogy a kívülállókban. :-)

A gyermek hastáncról szóló cikksorozatunkban a leggyakoribb és az egészen speciális kérdésekre is keressük a válaszokat. Olyan képzett és rutinos magyar hastáncoktatók lesznek ebben a segítségemre, akik évek óta foglalkoznak gyerekekkel és szívvel-lélekkel oktatnak szerte az országban.
Remélem, hogy a sorozat segít a gyermek hastánc kapcsán felmerülő kérdések tisztázásában, az esetleges aggályok, kételyek eloszlatásában. 

Pappné Vajda Erikával beszélgetek most, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány hastánc tanár nénijével.
A fotókon Erika és kis tanítványai láthatóak.  

Mahasti: - Erika, te magad hogyan kerültél kapcsolatba a gyermek hastánccal, mi motivált abban, hogy elkezdjed?

Pappné Vajda Erika: - Az én motivációm nagyon egyszerű alapokon nyugszik. :-)
2005-ben kezdtem el dolgozni az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskolában. Az iskolát az Igazgyöngy Alapítvány tartja fent ( http://igazgyongy-alapitvany.hu ) Én akkor már táncoltam, és nagyon fontos, hogy a következő évben nem volt számomra elérhető hastánctanár. Így úgy döntöttem, ha nincsen csoport, akkor csinálok egyet, mivel azt éreztem, hogy ez nekem kell, mert ez már "szerelem".

Tudni kell, hogy az én főnököm L. Ritók Nóra, aki rendkívül nyitott és jóindulatú. Kérésemre lehetőséget adott ebben az évben, tehát 2006-ban arra, hogy szakköri formában tarthassak hastáncot gyerekeknek. Hiszen az Igazgyöngy a gyerekekről szól. :-)  Ugyanekkor indítottam meg a felnőtt csoportot, párhuzamosan a kicsikkel. Az első gyerek csoport tizenkét fős létszámmal indult meg. Október első hétfőjén lesz pontosan tíz éve. Ez a tizenegyedik tanévem:), mivel én tanévekben számolok. Tehát a motivációm nagyon egyszerű. Két dolog egyesül, amit nagyon szeretek. A gyerekek és a hastánc. :-)

Mahasti: - Hogyan kerülnek hozzád a gyerekek? Ők maguk találják ki, hogy hastáncra akarnak járni, vagy inkább a szülők találják ki, esetleg erőltetik is?

Pappné Vajda Erika: - Soha nem a szülő találja ki, hogy hastáncra járjon a gyerek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy, itt vidéken a hastánc még mindig küzd az előítéletekkel. Arról nem is beszélve, hogy ráadásul gyerekekről van szó. A gyerekek csak a szépségét látják. A csillogós, szép ruhákat, a szép táncokat. Eleinte a felnőtt csoport fellépései vonzották be a kis tanítványokat, majd idővel pedig a gyerek csoportok szereplései. De előfordult, hogy személyes találkozás során került hozzám gyerek. Nagyon kedves történet számomra, egy kislány, aki egy fellépés során, még az anyukája karjából nézett, mert olyan kicsi volt, hogy csak úgy látott valamit. :-) Rám mutatott a színpadon és azt mondta, hogy "Én attól a nénitől akarok táncot tanulni!" Következő évben már táncolt is, pedig nem tudták, hogy van kicsi csoport.

Mahasti: - Kisfiúk is járnak hozzád?

Pappné Vajda Erika: - Nem, nem járnak. :-) Bár minden hirdetés bevonzza a vicces férfiakat, akiket rendszerint biztosítok az egyszer majd induló férfi csoportról.:-D

Mahasti: - Van és szülői aggodalom, hogy esetleg homoszexuálisok lesznek e a kisfiúk a hastánctól? Vagy bármilyen egyéb ok miatt tiltják e nekik a szülők?

Pappné Vajda Erika: - Erről nem tudok nyilatkozni.

Mahasti: - Hány éves kortól járnak hozzád gyerekek? Szerinted hány éves korban érdemes elkezdeni hastáncra járni?

Pappné Vajda Erika: - Öt éves kortól már vállalom a gyerekek tanítását. Én azt gondolom a hastáncnak nincs korhatára, sem alsó, sem pedig felső. Én elmúltam harminc, amikor elkezdtem táncolni.

Mahasti: - Találkoztál, találkozol e nehézségekkel, ellenállással, kételyekkel a szülők részéről?

Pappné Vajda Erika: - Nehézségek mindig vannak. Azok az előre nem látott vagy nem várt élethelyzetek, amik érik a szülőket, nagyon befolyásolják a csoport működését. A Berettyóújfalui kistérség az ország harminchárom leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Én itt tanítok. Berettyóújfalu egy kisváros. Hozzám Berettyóújfaluból és a környékbeli falukból, kisvárosokból is sokan járnak gyerekek. Nagy probléma számunkra az esetleges munkanélküliség, betegség, nem várt haláleset. Ezek mind olyan befolyásoló tényezők, amiket nagyon nehéz leküzdeni. A szülők érthető elkeseredését, türelmetlenségét, mindig megérzi a gyerek és én is. Igyekszem a szülőkkel kiépíteni egy bizalmi kapcsolatot. Ha ez sikerül, akkor túl tudunk jutni a krízishelyzeteken sokkal könnyebben, hiszen, ha én is tudom, mi van otthon, akkor igazodom hozzá. Ha nincsen meg a kapcsolat, akkor nagyon nehéz. Ahhoz is vezethet, hogy elveszítek emiatt tehetséges gyerekeket, akihez ráadásul már én és a társai is kötődnek valamilyen szinten. Akkor a lelkemben megsiratom, de be kell lássam, hogy nem tudok mindent befolyásolni.

A szülőknek mindenről tudni kell. Én igyekszem mindig őszinte lenni és tájékoztatni őket mindenről. Cserében én is ugyanezt várom.

Kételyek a szülők részéről kezdetben vannak. Amíg nem látják, pontosan mit csinálunk, addig számít a véleménye a szomszédnak, barátnak, a környezetnek. Elbizonytalanodhatnak a negatív előítéletek hatására. Általában a gyerekek miatt vészelik át ezt az időszakot, és az első siker meghozza számukra a megnyugvást. Nagyon sokszor pont az, aki előtte záporozta felé a negatív véleményt lesz az első, aki azt mondja: „Gratulálok! Ez nagyon szép! Én nem gondoltam, hogy a hastánc az ilyen!”

Mahasti: - Mit szoktak tőled leggyakrabban kérdezni a szülők?

Pappné Vajda Erika: - A legfontosabb számukra, hogy mikor kezdődik a tánc. :DD

De tudom, hogy nem erre gondolsz. :-) Ha megindulnak az órák, akkor rendszerint az első kérdések ezek: Hogy megy neki? Nem ügyetlen? Jaj! A többiek nem ügyesebbek? Hogy látod? Érdemes? Fejlődött?

Három hónap múlva karácsonyi bemutató. Ilyenkor már csak rutin kérdések vannak. A bemutató után pedig: Jaj! Nagyon ügyesek! Nagyon szépek! Nagyon sokat fejlődtek!

Nagyon fontos, hogy a szülő itt már az egész csoportot figyeli, összességében.

Mahasti: - Milyen stílust tanulnak nálad a gyerekek?

Pappné Vajda Erika: - Igyekszem mindent megtanítani a maga idejében. Nem mindenkinek tetszik ugyanaz. Lehet tudni, mikor jön el az ideje, hogy mélyebben átvegyünk egy-egy stílust. Azonban azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag folyamatosan mesélek a stílusokról, különbségekről, egyezőségekről. Sokszor többször is elmondom ugyanazt, mert így sem biztos, hogy megmarad. Én azt hiszem, inkább klasszikus tanárnak számítok. Nem vagyok annyira modern. :-) Bár van stílus, ami kimarad, mert a gyerekek nem akarják, hogy azt táncoljuk. Nem érdekli őket, nem tetszik nekik stb. Marad a nagy kedvenc a dobos, saabi, raqs sharki, saidi meg ami jön :-), pl. fúziók.

Mahasti: - Mi a legalapvetőbb különbség a gyermekek hastánca és a felnőttek hastánca között? Illetve nálad mi a legalapvetőbb különbség a módszertanban, ahogy a gyerekeket, és ahogy a felnőtteket tanítod?

Pappné Vajda Erika: - Nagyon nagy a különbség az órák között. Teljesen másként tanítom a gyerekeket és a felnőtteket. Máshol van a hangsúly. A gyerekeknél nagyon vigyázni kell, hogy ne legyen szexuális üzenete a táncnak. Nagyon finom határok vannak, amiket én igyekszem betartani. Nem akarok mini felnőtt táncosokat kinevelni. Számomra fontos, hogy a gyerek magát a táncot szeresse meg, azután ahogyan nő beleteszi majd a saját kis dolgait. Szépen kialakul a saját mozdulatkincse, majd azután a nőiessége fejlődésével jön a többi dolog. A nagyoknál már nagyon érezhető, hogy vannak olyan Bogis,Vikis , Mónikás, Diás, Kittis, Fruzsis dolgok, amik az évek során alakultak. Persze ők is mondják, hogy ez olyan Erikás, ami nagyon jól esik. De ők már menet közben felnőttek vagy majdnem felnőttekké váltak. Nagyon sokat megéltünk együtt. Jót és sajnos rosszat is. 
Szerencsés vagyok, mert én alternatív művészeti iskolában dolgozom, így nem a klasszikus óravezetés jellemzi az óráimat. Természetesen a bemelegítések, nyújtások, levezetés megvan, azonban a tanítási módszert inkább az Igazgyöngy mintáján keresztül alkalmazom. Ha jó a feladat, jó az óra. :-) 
A gyerekeknek igyekszem úgy tanítani, hogy végig jól érezzék magukat és közben mindig hazavigyenek egy plusz elemet és egy új élményt. Gazdagodjanak érzésekkel, tudással és mindennel, amit átadni tudok. A kicsiket és a kicsikéket is imádom! :-) Velük egy kicsit játékosabb az óra, de ahogyan nőnek egyre többet várok. 
A fegyelmezés, ami érdekes lehet még a témában. Ha jó a feladat (most ismétlem magam, de ezt Nóritól tanultam és fontos. :-)), akkor nem kell fegyelmezni, ha nem jó, akkor az az én hibám. Tehát ez ennyi. Erre kell figyelni.

A felnőtteknél is hasonló az óra menete, de mivel ők felnőttek, már dolgoznak, családjuk van, nagyon le vannak terhelve. Sokkal nehezebb a mozgás. Már berögzültek a helytelen tartások. Kopások, ízületi vagy egyéb betegségek vannak, amire nagyon figyelni kell. Nem olyan tempóban haladunk, de nem is várok el annyit, mint a gyerekektől. Itt is az a fontos, hogy jól érezzük magunkat. Sok problémát hoznak magukkal. Testit és lelkit egyaránt. Sokszor azért jönnek táncra a nők, mert kisbabát szeretnének, de valamilyen okból nem sikerül. Nagyon boldog vagyok, mert jelenleg kb.10 kisbaba van, akinek az anyukája hastáncos volt. És vannak köztük ikrek is. :-) Az elfojtott érzések, a nőiség megélése nagyon fontos a felnőtteknél.

Figyelek, hogy óra végére felszabadult, boldog NŐK legyenek. Röviden ennyi. Nagyon sokat lehetne még ehhez a témához hozzátenni, de azt hiszem a legfontosabbakat elmondtam.

Mahasti: - Miért fontos szerinted, hogy hastáncra járjanak a gyerekek? Fontos e egyáltalán? Mit ad a gyerekeknek, mi az a plusz, ami miatt esetleg jobb, mint más mozgás, más tánc?

Pappné Vajda Erika: - Szerintem nem az a fontos, hogy hastáncra járjanak a gyerekek. A fontos, hogy olyan testmozgást végezzenek, ami nekik jó érzés és egészséges. A hastánc egy lehetőség. Van gyerek, akinek tetszik és van, akinek más tetszik. Én ezt maximálisan elfogadom. Nem jobb és nem rosszabb, ha a másik mozgás vagy táncfajta örömmel tölti el. Sokféle ember és sokféle gyerek létezik a világon. Ettől szép a világ.

Mahasti: - Aki érdeklődik a gyermek hastánc iránt, hol találhat meg téged? 

Pappné Vajda Erika: - A már említett www.igazgyonyg-alapitvany.hu oldalon olvashatnak az Alapítvány munkájáról. E-mailben szívesen válaszolok a kérdésekre, ha írnak nekem az erika7332@gmail.com címre, és Facebookon is megtalál bárki itt: https://www.facebook.com/pappnevajda.erikaeva 

Mahasti: - Köszönöm! 

************************

Ismét sok kérdésre választ találtunk. Talán benned is maradtak még kérdések... Így a cikksorozatot hamarosan folytatjuk, hogy megismerhess még több szempontot, még több oktatót, még több pici hastáncost! :-)

Addig olvasd el a cikksorozat 1 részét itt:

http://everydaylifeofabellydancer.blogspot.hu/2016/09/gyermek-hastanc-riportsorozat-1-resz.html 

És a 2. részét itt: 
http://everydaylifeofabellydancer.blogspot.hu/2016/09/gyermek-hastanc-riportsorozat-2-resz.html 


**************************************

Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel

www.mahasti.hu 

www.facebook.com/mahasti10

www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
www.youtube.com/user/Mahasti10
Szívvel-Lélekkel Stúdió,  Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2.  

A régi szép időkben...

Egy kis nosztalgia...
Visszatekintés a 8-10 évvel ezelőtti gálákra. 

Ilyen volt 2009-ben a jubileumi gála:
https://youtu.be/qVg9lk5yObY 

És ilyen volt 2007-ben a hangulat. 
https://youtu.be/edrjwqktg5A
És IGEN, idén is lesz gála, méghozzá június 19-én. Csatlakozz hozzánk itt, nem fogod megbánni!
Idén is színes, változatos műsorral készülünk, lesz minden, ami kell: cuki és bájos kislányok, pocakos kismamák, dögös anyukák és csinos, szexi csajszikák. :-) 


****************************

www.mahasti.hu 

www.facebook.com/mahasti10

www.facebook.com/taneczhyvotabudapest

https://www.youtube.com/user/Mahasti10 

Szívvel-Lélekkel Stúdió

Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2. 

(Bejárat a stúdióba közvetlenül az utcáról, tehát nem kell csöngetni sehová.)