Gyermek hastánc. Riportsorozat 3. rész. Pappné Vajda Erika

A gyermek hastánc számomra nagyon izgalmas téma. 

Nem pusztán azért, mert érintett vagyok benne, hiszen a pici lányom, Hajnika (3,5) is már születése óta hastáncol. 

Sőt, már a pocakban is táncolt. 

Sőt, az összes gyerekem táncolt a pocakban is. :-)

Azt látom, hogy mind a gyerekekben, mind a szülőkben rengeteg kérdés felmerül a hastánc, főleg a speciálisnak számító gyermek hastánc kapcsán. Sőt, azt tapasztaltam, hogy gyakran magukban a hastáncosokban és hastáncoktatókban is felmerülnek kérdések, nem hogy a kívülállókban. :-)

A gyermek hastáncról szóló cikksorozatunkban a leggyakoribb és az egészen speciális kérdésekre is keressük a válaszokat. Olyan képzett és rutinos magyar hastáncoktatók lesznek ebben a segítségemre, akik évek óta foglalkoznak gyerekekkel és szívvel-lélekkel oktatnak szerte az országban.
Remélem, hogy a sorozat segít a gyermek hastánc kapcsán felmerülő kérdések tisztázásában, az esetleges aggályok, kételyek eloszlatásában. 

Pappné Vajda Erikával beszélgetek most, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány hastánc tanár nénijével.
A fotókon Erika és kis tanítványai láthatóak.  

Mahasti: - Erika, te magad hogyan kerültél kapcsolatba a gyermek hastánccal, mi motivált abban, hogy elkezdjed?

Pappné Vajda Erika: - Az én motivációm nagyon egyszerű alapokon nyugszik. :-)
2005-ben kezdtem el dolgozni az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskolában. Az iskolát az Igazgyöngy Alapítvány tartja fent ( http://igazgyongy-alapitvany.hu ) Én akkor már táncoltam, és nagyon fontos, hogy a következő évben nem volt számomra elérhető hastánctanár. Így úgy döntöttem, ha nincsen csoport, akkor csinálok egyet, mivel azt éreztem, hogy ez nekem kell, mert ez már "szerelem".

Tudni kell, hogy az én főnököm L. Ritók Nóra, aki rendkívül nyitott és jóindulatú. Kérésemre lehetőséget adott ebben az évben, tehát 2006-ban arra, hogy szakköri formában tarthassak hastáncot gyerekeknek. Hiszen az Igazgyöngy a gyerekekről szól. :-)  Ugyanekkor indítottam meg a felnőtt csoportot, párhuzamosan a kicsikkel. Az első gyerek csoport tizenkét fős létszámmal indult meg. Október első hétfőjén lesz pontosan tíz éve. Ez a tizenegyedik tanévem:), mivel én tanévekben számolok. Tehát a motivációm nagyon egyszerű. Két dolog egyesül, amit nagyon szeretek. A gyerekek és a hastánc. :-)

Mahasti: - Hogyan kerülnek hozzád a gyerekek? Ők maguk találják ki, hogy hastáncra akarnak járni, vagy inkább a szülők találják ki, esetleg erőltetik is?

Pappné Vajda Erika: - Soha nem a szülő találja ki, hogy hastáncra járjon a gyerek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy, itt vidéken a hastánc még mindig küzd az előítéletekkel. Arról nem is beszélve, hogy ráadásul gyerekekről van szó. A gyerekek csak a szépségét látják. A csillogós, szép ruhákat, a szép táncokat. Eleinte a felnőtt csoport fellépései vonzották be a kis tanítványokat, majd idővel pedig a gyerek csoportok szereplései. De előfordult, hogy személyes találkozás során került hozzám gyerek. Nagyon kedves történet számomra, egy kislány, aki egy fellépés során, még az anyukája karjából nézett, mert olyan kicsi volt, hogy csak úgy látott valamit. :-) Rám mutatott a színpadon és azt mondta, hogy "Én attól a nénitől akarok táncot tanulni!" Következő évben már táncolt is, pedig nem tudták, hogy van kicsi csoport.

Mahasti: - Kisfiúk is járnak hozzád?

Pappné Vajda Erika: - Nem, nem járnak. :-) Bár minden hirdetés bevonzza a vicces férfiakat, akiket rendszerint biztosítok az egyszer majd induló férfi csoportról.:-D

Mahasti: - Van és szülői aggodalom, hogy esetleg homoszexuálisok lesznek e a kisfiúk a hastánctól? Vagy bármilyen egyéb ok miatt tiltják e nekik a szülők?

Pappné Vajda Erika: - Erről nem tudok nyilatkozni.

Mahasti: - Hány éves kortól járnak hozzád gyerekek? Szerinted hány éves korban érdemes elkezdeni hastáncra járni?

Pappné Vajda Erika: - Öt éves kortól már vállalom a gyerekek tanítását. Én azt gondolom a hastáncnak nincs korhatára, sem alsó, sem pedig felső. Én elmúltam harminc, amikor elkezdtem táncolni.

Mahasti: - Találkoztál, találkozol e nehézségekkel, ellenállással, kételyekkel a szülők részéről?

Pappné Vajda Erika: - Nehézségek mindig vannak. Azok az előre nem látott vagy nem várt élethelyzetek, amik érik a szülőket, nagyon befolyásolják a csoport működését. A Berettyóújfalui kistérség az ország harminchárom leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Én itt tanítok. Berettyóújfalu egy kisváros. Hozzám Berettyóújfaluból és a környékbeli falukból, kisvárosokból is sokan járnak gyerekek. Nagy probléma számunkra az esetleges munkanélküliség, betegség, nem várt haláleset. Ezek mind olyan befolyásoló tényezők, amiket nagyon nehéz leküzdeni. A szülők érthető elkeseredését, türelmetlenségét, mindig megérzi a gyerek és én is. Igyekszem a szülőkkel kiépíteni egy bizalmi kapcsolatot. Ha ez sikerül, akkor túl tudunk jutni a krízishelyzeteken sokkal könnyebben, hiszen, ha én is tudom, mi van otthon, akkor igazodom hozzá. Ha nincsen meg a kapcsolat, akkor nagyon nehéz. Ahhoz is vezethet, hogy elveszítek emiatt tehetséges gyerekeket, akihez ráadásul már én és a társai is kötődnek valamilyen szinten. Akkor a lelkemben megsiratom, de be kell lássam, hogy nem tudok mindent befolyásolni.

A szülőknek mindenről tudni kell. Én igyekszem mindig őszinte lenni és tájékoztatni őket mindenről. Cserében én is ugyanezt várom.

Kételyek a szülők részéről kezdetben vannak. Amíg nem látják, pontosan mit csinálunk, addig számít a véleménye a szomszédnak, barátnak, a környezetnek. Elbizonytalanodhatnak a negatív előítéletek hatására. Általában a gyerekek miatt vészelik át ezt az időszakot, és az első siker meghozza számukra a megnyugvást. Nagyon sokszor pont az, aki előtte záporozta felé a negatív véleményt lesz az első, aki azt mondja: „Gratulálok! Ez nagyon szép! Én nem gondoltam, hogy a hastánc az ilyen!”

Mahasti: - Mit szoktak tőled leggyakrabban kérdezni a szülők?

Pappné Vajda Erika: - A legfontosabb számukra, hogy mikor kezdődik a tánc. :DD

De tudom, hogy nem erre gondolsz. :-) Ha megindulnak az órák, akkor rendszerint az első kérdések ezek: Hogy megy neki? Nem ügyetlen? Jaj! A többiek nem ügyesebbek? Hogy látod? Érdemes? Fejlődött?

Három hónap múlva karácsonyi bemutató. Ilyenkor már csak rutin kérdések vannak. A bemutató után pedig: Jaj! Nagyon ügyesek! Nagyon szépek! Nagyon sokat fejlődtek!

Nagyon fontos, hogy a szülő itt már az egész csoportot figyeli, összességében.

Mahasti: - Milyen stílust tanulnak nálad a gyerekek?

Pappné Vajda Erika: - Igyekszem mindent megtanítani a maga idejében. Nem mindenkinek tetszik ugyanaz. Lehet tudni, mikor jön el az ideje, hogy mélyebben átvegyünk egy-egy stílust. Azonban azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag folyamatosan mesélek a stílusokról, különbségekről, egyezőségekről. Sokszor többször is elmondom ugyanazt, mert így sem biztos, hogy megmarad. Én azt hiszem, inkább klasszikus tanárnak számítok. Nem vagyok annyira modern. :-) Bár van stílus, ami kimarad, mert a gyerekek nem akarják, hogy azt táncoljuk. Nem érdekli őket, nem tetszik nekik stb. Marad a nagy kedvenc a dobos, saabi, raqs sharki, saidi meg ami jön :-), pl. fúziók.

Mahasti: - Mi a legalapvetőbb különbség a gyermekek hastánca és a felnőttek hastánca között? Illetve nálad mi a legalapvetőbb különbség a módszertanban, ahogy a gyerekeket, és ahogy a felnőtteket tanítod?

Pappné Vajda Erika: - Nagyon nagy a különbség az órák között. Teljesen másként tanítom a gyerekeket és a felnőtteket. Máshol van a hangsúly. A gyerekeknél nagyon vigyázni kell, hogy ne legyen szexuális üzenete a táncnak. Nagyon finom határok vannak, amiket én igyekszem betartani. Nem akarok mini felnőtt táncosokat kinevelni. Számomra fontos, hogy a gyerek magát a táncot szeresse meg, azután ahogyan nő beleteszi majd a saját kis dolgait. Szépen kialakul a saját mozdulatkincse, majd azután a nőiessége fejlődésével jön a többi dolog. A nagyoknál már nagyon érezhető, hogy vannak olyan Bogis,Vikis , Mónikás, Diás, Kittis, Fruzsis dolgok, amik az évek során alakultak. Persze ők is mondják, hogy ez olyan Erikás, ami nagyon jól esik. De ők már menet közben felnőttek vagy majdnem felnőttekké váltak. Nagyon sokat megéltünk együtt. Jót és sajnos rosszat is. 
Szerencsés vagyok, mert én alternatív művészeti iskolában dolgozom, így nem a klasszikus óravezetés jellemzi az óráimat. Természetesen a bemelegítések, nyújtások, levezetés megvan, azonban a tanítási módszert inkább az Igazgyöngy mintáján keresztül alkalmazom. Ha jó a feladat, jó az óra. :-) 
A gyerekeknek igyekszem úgy tanítani, hogy végig jól érezzék magukat és közben mindig hazavigyenek egy plusz elemet és egy új élményt. Gazdagodjanak érzésekkel, tudással és mindennel, amit átadni tudok. A kicsiket és a kicsikéket is imádom! :-) Velük egy kicsit játékosabb az óra, de ahogyan nőnek egyre többet várok. 
A fegyelmezés, ami érdekes lehet még a témában. Ha jó a feladat (most ismétlem magam, de ezt Nóritól tanultam és fontos. :-)), akkor nem kell fegyelmezni, ha nem jó, akkor az az én hibám. Tehát ez ennyi. Erre kell figyelni.

A felnőtteknél is hasonló az óra menete, de mivel ők felnőttek, már dolgoznak, családjuk van, nagyon le vannak terhelve. Sokkal nehezebb a mozgás. Már berögzültek a helytelen tartások. Kopások, ízületi vagy egyéb betegségek vannak, amire nagyon figyelni kell. Nem olyan tempóban haladunk, de nem is várok el annyit, mint a gyerekektől. Itt is az a fontos, hogy jól érezzük magunkat. Sok problémát hoznak magukkal. Testit és lelkit egyaránt. Sokszor azért jönnek táncra a nők, mert kisbabát szeretnének, de valamilyen okból nem sikerül. Nagyon boldog vagyok, mert jelenleg kb.10 kisbaba van, akinek az anyukája hastáncos volt. És vannak köztük ikrek is. :-) Az elfojtott érzések, a nőiség megélése nagyon fontos a felnőtteknél.

Figyelek, hogy óra végére felszabadult, boldog NŐK legyenek. Röviden ennyi. Nagyon sokat lehetne még ehhez a témához hozzátenni, de azt hiszem a legfontosabbakat elmondtam.

Mahasti: - Miért fontos szerinted, hogy hastáncra járjanak a gyerekek? Fontos e egyáltalán? Mit ad a gyerekeknek, mi az a plusz, ami miatt esetleg jobb, mint más mozgás, más tánc?

Pappné Vajda Erika: - Szerintem nem az a fontos, hogy hastáncra járjanak a gyerekek. A fontos, hogy olyan testmozgást végezzenek, ami nekik jó érzés és egészséges. A hastánc egy lehetőség. Van gyerek, akinek tetszik és van, akinek más tetszik. Én ezt maximálisan elfogadom. Nem jobb és nem rosszabb, ha a másik mozgás vagy táncfajta örömmel tölti el. Sokféle ember és sokféle gyerek létezik a világon. Ettől szép a világ.

Mahasti: - Aki érdeklődik a gyermek hastánc iránt, hol találhat meg téged? 

Pappné Vajda Erika: - A már említett www.igazgyonyg-alapitvany.hu oldalon olvashatnak az Alapítvány munkájáról. E-mailben szívesen válaszolok a kérdésekre, ha írnak nekem az erika7332@gmail.com címre, és Facebookon is megtalál bárki itt: https://www.facebook.com/pappnevajda.erikaeva 

Mahasti: - Köszönöm! 

************************

Ismét sok kérdésre választ találtunk. Talán benned is maradtak még kérdések... Így a cikksorozatot hamarosan folytatjuk, hogy megismerhess még több szempontot, még több oktatót, még több pici hastáncost! :-)

Addig olvasd el a cikksorozat 1 részét itt:

http://everydaylifeofabellydancer.blogspot.hu/2016/09/gyermek-hastanc-riportsorozat-1-resz.html 

És a 2. részét itt: 
http://everydaylifeofabellydancer.blogspot.hu/2016/09/gyermek-hastanc-riportsorozat-2-resz.html 


**************************************

Mahasti Hastánc - Szívvel-Lélekkel

www.mahasti.hu 

www.facebook.com/mahasti10

www.facebook.com/taneczhyvotabudapest
www.youtube.com/user/Mahasti10
Szívvel-Lélekkel Stúdió,  Cím: Budapest, IX. kerület., Bokréta utca 12. Fszt. 2.