Nem szeretek tanácsokat osztogatni. Főleg nem kéretleneket.
Asszem, ezért is nem a "tanácsadó" hivatást választottam magamnak. :-)))
A saját életemmel szeretek tanítani. Ez valahogy hitelesebbnek tűnik a számomra, mint a frankó megmondása. :-)
Abban is hiszek, hogy amiben hiszek, az valóra válik. :-)
Ja, és persze az is, ami annyira borzasztó a számomra, hogy el sem akarom hinni. Na, az tutira bejön! :-)))
Ilyenkor jó olyan emberrel beszélni, aki számára az én borzalmam az semmiség, mert az ő életében, mondjuk, ilyen kategória nem létezik, vagy egyszerűen megoldotta már ezt a dolgot.
A rövid felvezető után elmondom, hogy
én mit csinálnék, ha nem lenne pasim.
Csak azért vetem fel ezt a témát, mert nőkkel vagyok egész nap, és itt most nem csak a hastáncosokat értem. És szerintem túl sokszor hangzik el, hogy "nincs pasim" és más hasonló dolgok.
(Nyilván másoknak ugyanilyen fura lehet azt hallgatni tőlem, hogy milyen nehéz a földi világban boldogulni, mikor nem is...) :-)))
Pedig a megoldás a lábunk előtt hever. :-)
Meg azért is teszek javaslatokat, hogy ha valaki netán kedvet kap a felsoroltak kipróbálására, és sikerrel jár, akkor meghívom vendégként az október 29-i Sikerklubba, hogy ő is megoszthassa a tapasztalatait és a sikerének kulcsát a többiekkel. (Ehhez persze várom a jelentkezést is! Ha sikerül, ne tűnj el, hanem hívj, írj, oszd meg velem, velünk is!!!)
Igen, lehet, hogy addig már nincsen sok idő... Két hét. De ha elhisszük, hogy az IDŐ tk. nem is létezik... És a pasi már készen áll, ahogy te is...
Amit olvastok, nyugodtan kezeljétek fenntartásokkal és nem kell elhinni vagy készpénznek venni semmit. Amit írok, az az én tapasztalatomból fakad és az én világnézetemet tükrözi. Másoknak talán más módszerek válnak be. (A "más módszerekre" is kíváncsi vagyok. A Ti tapasztalataitokat szintén várom, és akár itt, a blogban is közzé tehetitek a véleményeiteket! A Sikerklubban meg pláne!) :-)))
Első lépésként megnézném, hogy mit is érzek, mennyire rossz vagy jó ez nekem.
Mert azért vannak a dolognak előnyös oldalai is, pl. a kényelem, nem ugráltat senki, nem kell alkalmazkodni, nincs ott a nyakadon a másik állandóan ésatöbbi. Lehet, hogy ez csak egy társadalmi elvárás, hogy szenvedni kell emiatt meg rosszul érezni magam, vagy cikinek tartani. És közben lehet, hogy a mérleg afelé billen, hogy mégiscsak jobb így, "egyedül". Lehet, hogy még élvezed is, lehet, hogy ez számodra fontosabb, mint a tartós párkapcsolat...
Ha úgy döntök, hogy inkább pasival jobb, akkor második lépésként készítek egy nagyon-nagyon hosszú és részletes listát a számomra ideális férfiról.
Mindent beleírok, a legapróbb részletekig, ami csak eszembe jut, ami számomra fontos lehet.
És közben nem azon gondolkodm, hogy "hú, ilyen pasi nem is létezik", vagy "á, ezt inkább nem is írom bele..." vagy "egyáltalán... megérdemlem én ezt?"... vagy "nem is hiszek a boldog párkapcsolatban..." ésatöbbi, ésatöbbi. Ezt el lehet felejteni, vagy nem kell törődni az ilyen gondolatokkal. Ez csak az elme játéka.
De mit írok bele a listába?
Tényleg mindent, ami csak eszembe jut.
Nyilván először a számomra legfontosabbakat: milyen a spirituális szintje, hogyan lehet vele beszélgetni, mit gondol a családjáról és a mi családunkról, azaz a családalapításról, hogyan néz ki, mennyi idős, mi a munkája, milyen az anyagi helyzete, milyen a párkapcsolataiban, hogyan viszonyul a nőkhöz, a gyerekekhez, hogyan kommunikál, milyen vele a szex, mennyi az IQ-ja, mi a hobbija, milyen a vallása, a világnézete, mit értékel, mit szeret satöbbi.
És tényleg
mindenre kitérek,a legapróbb részletekig.
Igazából ebben nem tudok segíteni, csak felvetettem egy pár szempontot a kezdéshez. Ha neked pl. fontos, hogy mindig csíkos ingben járjon, vagy hetente járjon fodrászhoz vagy bármi más, de TÉNYLEG BÁRMI, akkor azt is feltétlenül írd bele, hogy meg is kapd. És érezd át azt az érzést, amikor mindez meg is van, teljesült és boldogan, harmóniában éltek. (Vagy sokat civakodtok, ha a számodra ez is fontos. Van, akinek az igazán jó szexhez előtte egy igazán jó veszekedésre van szüksége...)
Az én listám apró betűkkel írva két A4-es oldalt tesz ki, és addig írtam, ameddig csak jöttek az ötletek.
Ilyenek vannak benne (a publikus részek közül! :-)))), hogy pl. "Halkan beszél", "Jó a kommunikációs készsége, hogy ebben is tanulhassak tőle", "Szereti és értékeli, ha háziaskodok, sütök-főzök", "Kimondja, amit gondolok", "Érzi az energiákat", "Meglátja bennem az istennőt is" ésatöbbi.
Semmiben nem korlátoztam magam a lista írása közben. És nagyon élveztem a felbukkanó kreatív és izgalmas gondolatokat!
És mindezt azért merem megosztani, mert amit a listámba beleírtam, az az én életemben kb. 96%-ban így is van.
A maradék 4% pedig azért kell, mert
- amúgy már túl uncsi lenne
- nem lenne lehetőségünk a további fejlődésre
- így örömmel várom a maradék 4% beteljesülését (az út élvezete is fontos!) és azt, hogy mi jön még, hogyan alakulnak a dolgok, hogyan alakul a kapcsolatunk.
És ennek kapcsán vissza is térek
az idő kérdéséhez.
Ha megvan a lista, felejtsük el az egészet. El lehet égetni ünnepélyesen, ki lehet tenni az oltárra otthon, lehet kérni az Univerzumtól... És érezni, hogy mindez már meg is van. Nem kell vele tovább foglalkozni, mert valójában már teljesült is, csak még nem biztos, hogy már a
fizikai síkon is megnyilvánult.
Azt se felejtsük el, hogy itt, az anyagi világban tényleg szükségünk van néha időre. Hogy összeérjenek a dolgok, hogy megérjen a helyzet és akkor, amikor minden stimmel, hirtelen egy "dimenzióváltás" történjen és
materializálódjon az, ami már megvolt eddig is a "másik" világban. Addig pedig lehet élvezni a várakozást, ízlelgetni a siker, a boldogság ízét...
A felsoroltakat, a listaírást nagyon jól lehet alkalmazni
párkapcsolati válság esetén is. Mindenképpen jól fognak tőle alakulni a dolgaink, bár lehet, hogy a "jól alakulás" a szakítást jelenti majd és akkor egy darabig fájni fog, míg pl. be nem lép a képbe az ideális férfi. Vagy pedig még tökéletesebb lesz a kapcsolatunk a jelenlegi partnerünkkel. Vagy pedig olyasmi történik, amire álmunkban sem gondoltunk volna. :-)
Egyébként van egy másik,
még egyszerűbb módszer: kérem, hogy azt a pasit kapjam meg, aki a jelen életemben a számomra legmegfelelőbb. És nincs részletezés. (Mellesleg úgyis ez fog történni, csak éppen ez nem mindig tetszik az egónak...) :-)
Ha a listaírás, kérés megvan, akkor tovább lehet lépni a gyakorlati módszerek felé: nyitott szemmel-szívvel járni, társkereső oldalakra regisztrálni, tanfolyamra vagy bárhová emberek közé menni ésatöbbi... De ez már nem az én asztalom. Én a fenti módszerekre esküszöm, a megvalósítást pedig az égiekre bízom.
:-)
*******
Utólagos megjegyzés: persze, az önismereti-terápiás módszerek is sokat segíthetnek, főleg, ha sikerül kiderítenünk, milyen hiedelmekkel, blokkokkal, elképzelésekkel, filmekkel tartjuk magunkat távol az ideális férfitól. Akkor ezeket fel lehet oldani és lehet, hogy ez az "oldás" már lista nélkül is "megoldja a dolgot". :-))))
Nem mellesleg pedig az önismereti csoportban is találkozhatunk álmaink pasijával... :-)
