Dokival kártyázunk, nagyon izgul, teljesen lelkes. Hirtelen felkiált:
- Anya, vigyázz, mert mindjárt nyereséget szenvedek!!!
***
Amíg Doki az asztalnál matekozik, én csinálom a fagyit. Most éppen új ízekkel kísérletezem: citromos-szőlős készül. Meg is dicsérem magamat:
- Szerintem fagyikészítésben már nagyon jó vagyok.
Doki felemeli a fejét és komoly arccal, fennkölt hangnemben csak ennyit tesz hozzá:
- Ne fogyjon el szorgalmad s türelmed!
***
Doki múltkor megkérdezte, hogy miért mennek olyan furcsán a lányok.
- Mármint hogyan? - kérdezem.
- Hát úgy... olyan furcsán... - mondja Doki, és meg is mutatja.
- Ja, hogy úgy riszálják a feneküket?
- Ühüm...
- Hát... azért, mert más a testalkatuk, mint a férfiaké. Meg hát azért, hogy a férfiak...
Doki itt közbevág és befejezi a mondatot:
- ... SZEXELNI akarjanak!!!
(Bár én nem így akartam kifejezni, de szerintem Doki beletrafált...) :-)
Tegnap újra előkerült ez a téma. Most Doki közölte, hogy a nők azért mennek olyan furcsán, hogy a férfiak "bezsákmányolják" őket. :-)
***
Doki már nagyon éhes, sürgeti a vacsorát.
- Jaj, add már az ételt, anya! Úgy szeretném már ÉRTÉKELNI a főztödet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése