Este az ágyban Doki még kér ezt-azt: vacsit, tejet, zsepit stb...
Mindent hozok szépen sorban, ő meg hálás érte. Meghatottan közli:
- Anya, olyan jólesik, hogy így gondozol engem; te OLYAN GONDOZÓ anya vagy!
Nem messze tőlünk van egy "máltai" játszótér, amit a Máltai Szeretetszolgálat újított fel. Doki hallotta, hogy vannak ott olyan eszközök is, amiken erősíteni lehet. Ezért napokon keresztül nyúzott:
- Anya, mikor megyünk már el a "MÁRTAI FITNESZKLUBBA"???
Doki megölelget, megszeretget:
- Anya, én ÚGY szeretlek téged!!! ... Nélküled olyan vagyok, mint a pohár víz nélkül...
Doki megölelget, megszeretget és együttérző hangon mondja:
- Anya, én úgy sajnállak, én tudom, hogy milyen sok a dolgod, hogy mennyire elfoglalt vagy!
- Tényleg? ... És miért gondolod, hogy nagyon sok a dolgom?
- Hát..., hogy így menned kell ide-oda, meg ilyenek......
Ülök Doki ágyán, ő hozzámbújik, az ölembe fekszik, megsimogatja a hasamat. Elmélázik, és melankolinkus hangon így szól:
- Elment a kisbaba....
Majd kicsit megkönnyebbülve folytatja:
- ... de legalább annyival kevesebben vagyunk a lakásban...
Végül egész vidám hangon befejezi a gondolatmenetet:
- ... és annál hamarabb lehet kiskutyám!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése