Mint a fekete szúnyog!

Doki (14) odajön hozzám, megpuszilgat, megsimogat, mondogatja, hogy szeret...
Itt már érzem, hogy valami készül. :-)
Majd az egyik "szeretlek" után kedvesen, gyengéden, szeretetteljesen, de némi aggódással és sajnálattal közli:
- Remélem, hogy a hastánc-szinted hamarosan emelkedni fog és egyre jobb leszel és eléred a professzionális szintet.
- Miért, azt akarod mondani, hogy most gagyi vagyok?
- Neeeem... Csak vannak a gyengék, a közepesek, ami te vagy, meg a nagyon jók, professzionálisak,  a világszínvonalúak...
- Öööö ... Köszi... És az miért is lesz jó?
- Mert akkor több pénzt fogsz keresni. - hangzik a racionális válasz.

*************

Hajnika (3) kedvenc skandálásai:

- Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete SZÚNYOG!

Bőszen verem a billentyűzetet, dolgozom ezerrel. Hajnika odajön és skandálni kezdi, hogy lássam, milyen okosságokat tanult a nagyoktól:
- Apának szikejűt... Eeementek fingani! ... Apának szikejűt... Eeeementek fingani!
(Ez a nagysikerű "dedós" mondóka Hajnika féle átirata. Biztosan emlékszel rá te is: "Japán és kínai...")

*********

Vigasztalnak a gyerekek.

A gyerekek 3 hete betegek együtt, felváltva, nekem nem halad a munkám, egyszer csak nem bírom tovább, összeomlok, sírni kezdek...
Hajnika:
- Mi a baj, anya? - kérdezi részvéttel.
- Nem tudok dolgozniiiii - zokogom az asztalra borulva.
Erre megsimogat, az ölembe ül:
- Nem hallom a mesét! - mondja részvéttel, hogy érezzem, neki is megvan a maga baja.


Bazsi (4,5) sír, fáj neki, szúr, viszket, minden rossz.
Hajni Bazsit simogatja, vigasztalja, együttérez vele:
- Ne sírj, Bazsi! Semmi baj! Elmúlik! Ilyen ez!


Megyünk az oviba, bölcsibe egy rettenetesen szeles, hideg reggelen.
- Hú, de hideg van, nagyon fázom! - borzongok.
Bazsi jótanácsa:
- Próbálj meg szeretni valakit! .... Nagyon erősen!!! ... Akkor nem fogsz fázni. ... Én Apát szeretem!


**********

Hajnika nagylányosan ül a vécén, beszélgetünk, majd egyszer csak észreveszi a kacsás-virágos vécépapírt.
Teljesen izgatott lesz tőle és a maga temperamentumos módján (kb. üvöltve) közli:
- Nédd, anya, nédd! Vijágosz!!! Hát ejje én BEJESZAJOK!!


Hajnika szereti utánozni a nagyokat, jelenleg ő játssza a kismajom szerepét a családban. :-)
Minden - számára - nehéz, meleg helyzet után meg is állapítja egy nagy sóhaj kíséretében:
- Hű, esz najon mejeged vót!!! - mondta pl. megkönnyebbülten, amikor sikerült egyedül kigombolnia a kardigánját.

Hajnika keveset alszik és hajnalonta úgy érzi, itt az ideje, hogy a család többi tagja is kipattanjon az ágyból.
Közli velem is:
- Bazsinak fel kell kelni, mint a PINT!


Dolgozni próbálok, a gyerekek mellettem állva beszélgetnek velem.
Bazsi pöttyös a bárányhimlőtől. Meg is állapítja:
- Sok rajtam a PÖCCS!
- Szok jajta a PÖCC! - kontráz azonnal Hajnika, miközben okosan bólógat.
(Én meg beszajok a röhögéstől....:-))))
Pedig mindig megfogadom, hogy nem röhögök hangosan a mondásaikon. De néha nem bírom ki...
Én is kontrázok:
- Igen, Bazsi PÖCSÖS!
- Neeeem! PÖCCÖSZ! - javít ki azonnal Hajnika.
- Neeem! PÖCCSÖSS! - javít ki mindkettőnket Bazsi....
(Én meg összeomlok a röhögéstől.) :-)))

************

Bazsival végre kettesben vagyunk, a többiek nélkül (akik "hiperaktívak" és hangosak...).
Ülünk az asztalnál, beszélgetünk, mint két igazi entellektüel. :-)
Bazsi meg is állapítja:
- Jó így kettesben lenni. Egy kicsit olyan.... HIGGADT.