Igen, Hajnikát nem lehet nem szeretni. Ő maga a megtestesült szeretet, egy szertelen kis angyalka. :-)
Tegnap üldögélt a bilin, közben beszélgettünk.
Egyszer csak megkérdi:
- Anya, én tudod, hogy honnan merítem az erőmet?
- Honnan?
- Hát anya szívéből!!
Reggelente beszélgetünk a picikkel arról, hogy ki milyen szépet álmodott.
Hajnika ma ezt mesélte:
- Én azt álmodtam, hogy benne vagyok anya szívében és egy szívecskét fújtam ki a számon!
Tegnap Bazsi születésnapját ünnepeltük, így ma reggel sorban újra meg kellett gyújtani az összes gyertyát, majd el kellett fújni... Hajnika tartotta a gyertyákat és hozta oda őket szép sorban, lelkesen.
- Anya, még egyet! Még egyet! ... Én nagyon szeretem az ÉGÉSEKET!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése