Utolsó évzáró a Hastáncintézetben - július 9.

bevezető, szponzorok, műsorról, köszönet és hála (ez a legjobb rész!)

*****
Július 9-én, pénteken tartottuk a Mahasti - Magyar Hastáncintézet utolsó évzáróját, az utolsó ballagást és bizonyítványosztást.

Kicsit szomorú voltam, hogy az eddig végzett hallgatók közül csak Kinga jött el, de be kellett látnom, hogy ez bizonyára csak az én számomra ilyen megrázó és ünnepélyes dolog. Hát igen, az egómnak nem egyszerű elengedni a hastáncoktató képzést, az biztos. 

Nagyon jó kis csapat volt ez az utolsó is.  :-)

De először a szponzorok, akiknek köszönhetően megtelt a kis ballagó tarisznya mindenfélével: Magnevit (Bíró Tünde), Nádszál, Rózsa Hastánc, Sütő Marcsi, EMK (Jónai Éva Hava), Kretek, és persze én, hiszen ez elmaradhatatlan. :-)

A lányokat tanították a két év alatt: Balage, Pereczes Márti, Wollner Márta Shaba, Emesz Tünde, Tilles Mária Réka, Komáromi Judit Nese, Joós Judit, Seebauer Gabriella, Hriczu Andrea, Vonnák László, Seres Zoltán, Prakash, Sudár Balázs, Schaffer Katalin, Győrffy Katalin, Németh Krisztina Amira, Dina Jamilah, Kenéz Tünde. És persze én is. :-)
Elég jó kis névsor. :-)

*****
Na, nézzük a műsort. :-) Elég izgalmasra és változatosra sikeredett, ahogy minden évben eddig is. Ráadásul megint valami gyönyörűséges ballagó egyenruhát sikerült összehozni a lányoknak! Ha lesznek fotók, akkor feltöltöm majd azokat is.

A nyitótánc: Mosolyogva születtél (Baba-mama tánc)  Inancsik Kinga és Petra baba előadásában. Kinga két éve végzett, Petra baba május közepén született.... Első közös nyilvános fellépésük volt. Persze, egy emberként megkönnyeztük.

A Layalt, a végzősök közös táncát már csak én könnyeztem meg. Olyan szépek, helyesek voltak, ahogy a 13 perces számot végignyomták! Utána az élő doboláson agyon izgultam magamat, hogy  jól sikerüljön. Egész jó is lett! A dob is olyan jól mutatott a lányok kezében.

A Habibi Ya Einit, Hajni szóló táncát is végigizgultam... Ja, igazából az egész műsort végigizgultam... :-)
Pallai Kriszti és Zsolti közös tánca azért tetszett annyira, amiért már eddig is: hihetetlenül erős energetikai kapocs van közöttük, és ez annyira lejön tánc közben! Az én számomra ez egy akkora csoda, hogy testvérek, és együtt tudnak dolgozni és egy egységes műalkotást létrehozni két különböző stílus és karakter összerakásával... Nagyon izgi! :-)
A botos táncot Esztivel, Tamarával, Emivel és Annával táncoltuk. Mostanra már megtanultam a saját koreográfiámat, de tudtam, hogy nem fogom tudni elengedni a botot a fejemen... (Persze, lehet, hogy legközelebb nem ezt kéne programozni...) :-)
A fátylas szólóm jól sikerült, mert nagyon jó volt az Erdei Mese fátylammal táncolni. :-)))

Anna raqs sharqi-ja és Emi tánca nagyon szép volt és gyönyörűséges esztétikai élményt nyújtott, mint mindig. A Tükörben, Eszti és Szandra alternatív duója ütött, mint mindig. Lenyűgöző a profizmusuk.

A II. felvonásból már sajnos, nem sokat láttam, mert közben szerveztem a dolgokat és fel-alá rohangásztam két konferálás között.
Azért a Mese a keleti fűszerek illatáról Emi, Eszti és Tamara előadásában nagyon tetszett. Szép, zöld ruhában, a nekik festett fátylakkal táncolták és olyan szép volt!

Orsi törzsi fúziója sem volt szokványos. Úgy örülök, hogy szépséges fehér-világoskék ruhában táncolta, ami annyira illik az egyéniségéhez! Szandráé meg teljesen más volt: jól jött az ártatlan kis fehérke után a dögös, fekete drámaiság.

És még csak ekkor kezdődött a java. Szegény nézők nem tudhatták előre, hogy egy "őrült nők ketrece" jellegű előadásra jöttek... :-)
Tamara erdőtündérként mindenkit elvarázsolt, számunkra láthatatlan koboldokat kergetett és egy kis, sárga lepkével játszott. :-) 

Aztán Eszti Nightlife c. produkciója mindenkit a saját lelke mélységes bugyraiba lökött. Persze, csak úgy viccesen, könnyedén... :-) Csodálom Eszti színészi játékát... és a kidolgozott izmait. Meg a gyönyörűen kidolgozott, precíz mozdulatait. 

Kriszti tanítványai nagyon helyesek voltak; olyan szépen, technikásan táncoltak!
Az Anya-lánya tánc Anna és anyukája előadásában azért volt különösen érdekes, mert először kismamáknak készült (akik, ugye, mostanra "elfogytak", ahogy az már a kismama csoportoknál előfordul...) :-), másrészt meg olyanok voltak, mint két tojás. :-) Nem anya-lányának, hanem ikreknek tűntek és szépek voltak együtt.
Aztán még visszatértünk kicsit az őrülethez Tamara és Ági sámánasszonyos táncával, a Hajnalköszöntővel, végül pedig Ági és "tanítványai" táncoltak egy vidám, pörgős táncot, amire mindenki megkönnyebülhetett és felszabadulhatott lelkileg. :-)

Megtörtént a könnyes búcsú, a tarisznyaátadás, a diplomaosztás, a ballagás... Könnyes búcsú...  Utána még fotózkodtunk egy csomót, hogy legyenek rólunk (meg a fátylakról) közös csoportképek. :-)

Aztán persze az én ámokfutásom még folytatódott az éjszakai tánctermi visszapakolással, vacsoravásárlással...

*****
És annyi mindenkinek szeretnék köszönetet mondani! Remélem, nem felejtek ki senkit. 

Először is Balage-nak és Dokinak a türelemért, hogy elviselték, hogy olyan keveset tudok velük foglalkozni a ballagás előtti héten, és hogy ilyen kedvesek voltak. :-) Balage-nak még a hangosításért és a hangosítás elintézéséért is.
Andinak a sok-sok gyakorlati segítségért, az oklevelek szép kitöltéséért, a türelemért, a gondoskodásért, és hogy a vállán kisírhattam magamat.
Gabinak a szervező munkáért, az asszisztenskedésért, a háttérben történő láthatatlan és gördülékeny szervezésért, a bizalomért, a türelemért és azért, hogy ennyire lelkesen jár már évek óta!
Johannának a szépséges jegyért, amire még a pár hetes kisbabája mellett is szakított időt a kedvemért!
A lányoknak a két évért, a kitartásért, a lelkesedésért, az összetartásért, egymás támogatásáért, és azért, hogy láthattam, ahogy az elvetett kis magok kikelnek és szépséges virágokká formálódnak. Hogy láthattam, ahogy az útjuk alakul és kibontakozik és a segítségükre lehettem ebben.
A szponzoroknak az önzetlen támogatásért.
A terem díszítőinek, Adrinak, anyukájának és Rékának azért, hogy mindig ilyen szépségessé varázsolják a színpadot, a termet, és most, hogy elfelejtettem egy csomó mindent elhozni a díszítéshez, mégis kihozták belőle a maximumot!
Köszönöm Évinek és Péternek a segítséget, a lepakolást, a csomagolást, mindent.

Köszönöm a lányoknak, hogy mindegyikőjüknek megfesthettem a saját, személyre szabott selyemfátylát. Így én is kibontakoztathattam a művészetemet, haladtam tovább a spirituális utamon és boldog voltam, hogy festhetek. Ráadásul olyan szépek lettek a fátylak és annyira örülök, hogy mindenkinek sikerült eltalálnom az egyéniségét és megfesteni a csakis neki illő fátylat.
És köszönöm szépen a gyönyörűséges ajándékot, ami szintén személyre szabott volt... :-) Nagyon tetszett!

Íme a virág, a doboz és az elefánt  :-)))))))))

Végül pedig idézem Pallai Kriszti írását, amiért szintén nagyon hálás vagyok!

"Hogy mi a boldogság?
Egy Nap felkelni és megválaszolni, mi leszek, ha nagy leszek!
Egy álom, amit véghez kell vinni, égen-földön át! 
Még akkor is látni a célt, amikor az ember kétségbe van esve, 
és önmagától kérdezi, hogyan tovább?
Hogy mi a boldogság?
Az idő, az akadályok, amin keresztül végig kell menni, és mindvégig megtartani a célt!
Az akadályokat leküzdeni, és tovább haladni egy álomért!
Csak akkor érjük el a célunkat, ha folyamatosan kitartóak vagyunk, a tánchoz és önmagunkhoz!

A tánc a lelked.
A tánc a lelked könnye és öröme.
A tánc az ébredésed.
A tánc út önmagadhoz.
A tánc minden, amit kerestél.
A tánc álmod és sóhajod.
A tánc vágyaid követe.
A tánc titok és megoldás.

A tánc te vagy!"

******