Fellépésre készülünk 01.

Az alábbi cikkem nem jelenhetett meg ott, ahol tanácsadóként vagyok jelen, mert túl speciálisnak bizonyult a téma. Így arra gondoltam, hogy pár nappal a következő gálánk előtt itt, a blogomban biztosan sokan szívesen olvasgatják majd, hiszen a Mahasti Hastáncstúdió táncosai közül sokan színpadra lépnek, és sokaknak ez lesz élete első fellépése.
De abban is bízom, hogy a már rutinos fellépőknek is hasznos olvasnivalót kínálok.
Mivel nagyon hosszú a cikk, több részre szedtem.
De az első rész előtt lássuk a szépséges gála plakátot, ami ismét Johanna műve. :-)

********

A cikk

Fellépésre készülünk….

Következő cikkemben a kezdő, haladó és leendő profi hastáncosokat szeretném ellátni egy kis „útravalóval”. Kiderül többek között az is, hogy miért gurulós bőrönddel, és miért nem egy kis, szakadt reklámszatyorral járunk fellépni…

Mit is vigyünk magunkkal… Ez örök kérdés. Persze, szeretnénk minél kevesebbet málházni, cipekedni, húzni-vonni és pakolni magunk után… De a rossz hír az, hogy ha alaposan, profi módon szeretnél felkészülni egy fellépésre, akkor ezt nem úszhatod meg, hiszen profinak szeretnél látszani már akkor is, amikor még csak megjelensz a fellépés helyszínén a szexi kis bőröndöddel.

A hastánc világában eltöltött 15 év alatt rengeteg helyen jártam már fellépésen a kiskocsmáktól kezdve a több ezer fős céges fellépéseken át a nagy színházi színpadokig. Rengetegszer kerültem már én magam is kellemetlen helyzetbe amiatt, hogy otthon felejtettem valamit, ami a fellépéshez elengedhetetlenül szükséges lett volna. És természetesen, számos olyan példát is sorolhatnék, amikor profi fellépők hagyták otthon fellépő ruhájuk egy részét (szoknya, melltartó satöbbi) és csak a környezet és a többi táncos gyors segélyének köszönhetően kerülhettek mégis időben, jól öltözötten, felszabadult mosollyal a színpadra.

A hasonló szituációkat elkerülendő már évek óta egy hosszabb listám van az esetlegesen szükséges kellékekről, amit minden táncosnak javaslok elkészíteni saját magának, akár az ebben a cikkben olvasott javaslatok felhasználásával.

A lista megléte, természetesen, még nem garancia arra, hogy minden zökkenőmentes lesz az adott színpadi szereplés esetében, de nagyobb eséllyel küszöbölhetjük ki, hogy ruha, zene vagy egyéb kellékek hiányában ne tudjuk végül előadni azt a műsort, amire olyan sokat készültünk, gyakoroltunk.

A cikkben említett minden vicces és/vagy szomorú példát a saját tapasztalataimból és tanítványokkal megélt élményeimből merítettem, és minden példát név nélkül írok le, hiszen ezek bárhol, bárkivel megtörténhetnek. (Persze, reméljük, hogy ezek után velünk már nem...)

Zene

Akár elkérték előre a zenéidet, akár nem, mindenképpen érdemes magaddal vinned őket valamilyen hanghordozón, akár cd-n, akár pendrive-on satöbbi. Ezekről szükség esetén át lehet másolni bármire. Hiszen a technika ördöge nem alszik – ki is felejthették a sok fellépős, több órás műsorból pont a te zenédet, bár már hónapokkal azelőtt elküldted e-mailben, de az is lehet, hogy megakad, ugrik az eredeti cd…

Ha nem adtad le előre a zenét, akkor a megrendelő által kért formátumban vigyed, lehetőleg a fellépési sorrendben felvéve a számokat.

Ha még nem láttad a helyszínt, vagy nem ismered a közönség összetételét, akkor érdemes több zenét is vinni, hogy a helyszínen is módosíthasd a műsort.

A műsor összetételét a helyszín, a színpad/tánctér mérete jelentősen befolyásolja: a szárnyazás az étteremben, 1 négyzetméteren kicsit problémás lehet, különösen azoknak a vendégeknek a számára, akiket fejbe kólintasz a tánc hevében a szárny botjával, vagy esetleg pl. a táncbotoddal. Étteremben nem praktikus a kard használata sem (hasonló okokból kifolyólag) és a vendégek valószínűleg azt sem díjazzák, ha a boádból kihulló tollak, a gyertyádból kiömlő viasz a levesükben landol.

Ami pedig a közönség összetételét illeti: egy csak férfiakból álló, a hétvégi kiruccanás hevében már meglehetősen jókedvű, harsány társaság nem biztos, hogy a lírai fátyoltáncra vagy az autentikus folklór táncokra lesz kíváncsi, sokkal inkább a hangulatukhoz is passzoló, vidám táncokra, koreográfiákra, zenékre, táncosokra és ruhákra…

Tipp: csoportos fellépéseken megbeszélhetitek, hogy mindenki hozza az összes zenét. Úgyis lesz, aki otthon hagyja valamelyiket…:-)

Cipőben vagy mezítláb?

A fellépés történhet mezítláb, ahogy eredetileg ez kialakult az orientális tánc története során, ha ez kényelmesebb. Azonban ha félted a lábadat a fertőzésektől, kosztól-piszoktól, akkor táncolhatsz úgy is, hogy véded a lábadat: magas sarkú tánccipőben, balett-jazztánc gyakorlásához használt cipőcskében, hímzett-flitterezett tornapapucsban is táncolhatsz. Mindezekből igen nagy választékot kínálnak a különböző tánckellék szaküzletek.

Nagyon fontos azonban, hogy ezeket csakis akkor viseld, ha illenek a ruhád és táncod stílusához, ha rendesen tudsz bennük mozogni, nem hátráltatnak a szép mozgásban, és nem utolsó sorban illenek a ruhád színéhez is! A piros-arany ruhához viselt fehér-ezüst tutyi, a fehér ruhához viselt fekete balettcipő kiábrándító és nem nyújt esztétikus látványt semmilyen esetben, és pláne nem kelti profi táncos hatását, bármilyen drága pénzen is vetted a kis tornapapucsodat.

A lábbeli viselésének kapcsán másik sarkalatos kérdés, hogy miben jussunk el a színpad széléig. Sokan kis vietnami gumipapucsot viselnek, mert könnyű belőle kicsúsztatni a színpadra lépés előtt a lábat, és nem áll fent a veszélye annak, hogy esetleg ezzel a lábunkon esünk be a színpadra az utolsó pillanatban. (Nem egyszer láttam már vastag, fehér frottír sportzoknis fellépést versenyeken is… A táncosnőnek ugyanis annyira kényelmes volt a viselete, hogy el is felejtkezett róla…)

Visszatérve a vietnami gumipapucsra, strandpapucsra… Hát, amikor a csillogó fellépőruhában, sejtelmesen muszlinfátyolba csomagolva, a strandpapucsban vonulsz végig a a nézők tömegei között a színpadig… ez sem kelti profi táncos benyomását, és eléggé kiábrándulhatnak a nézők, hiszen ők nem a „hétköznapi embert” szeretnék látni, hanem az ezeregy éjszaka meséiből előbukkanó titokzatos táncosnőt.

Így a színpadig való eljutáshoz javaslom a következőket: a ruhához színben, stílusban passzoló tornapapucs; keleti, hímzett papucs, ami hangulatában már a mesés keletet idézi és könnyen, feltűnésmentesen levehető (ellentétben a tornapapuccsal, amihez lehajolsz vagy felemeled a lábad, és addig-addig rángatod, míg le nem rántod magadról).

Szóba jöhet még bármilyen könnyen, hajolgatás nélkül levethető magas sarkú, csinos cipő (szandál, papucs), amibe a fellépés után is könnyedén bebújtathatod a lábadat, és nem sajnálod, ha koszos lesz (a kínai boltok bőséges kínálatában kedvedre válogathatsz az arany, ezüst, flitteres, dekoratív és olcsó lábbelik között).

A színpad megközelítéséhez mindenképpen ajánlott vinni ezért egy külön cipőcskét, főleg, ha számodra ismeretlen helyen lépsz fel. Hiszen nem tudhatod, hol kell majd áthaladnod, pl. egy vendéglátó egység vagy szálloda konyháján, ahol sok minden eshet a földre, zsírfoltok lehetnek, és lehet, hogy a mezítlábas talpadra ragadt salátalevelet már csak tánc közben veszed észre… Rosszabb esetben csak a fellépés után...

És ha már a lábnál tartunk: ne felejtsd otthon a nedves törlőkendődet a lábad tisztításához, ha mezítláb táncoltál, és esetleg még sincs mosakodási lehetőséged a fellépés helyszínén. Természetesen, a szappan és törölköző is megteszi, ha van a fellépés közelében mosdó.

A törölköző egyébként a könnyen megizzadó táncosoknak is jó szolgálatot tud tenni két szám közötti pihenőidőben.

A fellépő ruha

Ha fellépni mész, előtte megtervezed a műsort (vagy előre megadják).

A műsor alapján pedig meg tudod tervezni azt is, hogy hány ruhára van szükséged a fellépéshez, milyen sorrendben veszed fel őket, hányszor és mikor tudsz átöltözni, és kalkulálsz azzal is, hogy hány perced vagy másodperced van az öltözésre. Az ideális hastáncos ruhába kis gyakorlás után akár 60 másodperc alatt is bele tudsz ugrani, és ebben már benne van a hozzá illő ékszerek felvétele is… Ilyenkor, ha időben érkezel a fellépésre, akkor abban a ruhában tudod kezdeni a műsort, amibe akár fél órákig is eltarthat, míg belegyömöszölöd magad.

Ha csak egy ruhában tervezed a fellépést, akkor is érdemes több ruhával érkezni, a már előzőleg is említett okok miatt: lehet, hogy a közönség hangulata, létszáma, összetétele, az időjárás vagy a színpad mérete miatt olykor ott helyben kell módosítanod az eredetileg kitalált műsorodon.

Javaslom, hogy minden ruhát ruhavédő csomagolásban szállíts, hiszen ezek nagyon drága és ennek megfelelően rendkívül kényes holmik. Jó szolgálatot tehetnek a magaddal vitt, saját vállfák is. Jobb, ha nem a földön tárolod a fellépő ruháidat (és az utcai ruhádat sem), és ha nincs fogas az öltözőben, akkor az ajtóra vagy az ablakkilincsre a vállfa segítségével még mindig felakaszthatod őket.

(Folyt.köv.)