Mostanában nem tudtam lejegyezni Doki aranyköpéseit, így helyette közzéteszek néhány sztorit Doki és Balázska kapcsolatának kapcsán. :-)))
Doki nagyon szeretne már kiskutyát, de mivel nem kap, addig is Balázskán éli ki a kényeztetési vágyait. Egyik nap is dögönyözi, simogatja, tornáztatja Balázskát, közben gügyög neki. Balázska lelkesen honorálja: kacag, mosolyog, örül, sikongat... Doki meg is jegyzi:
- Balázska a legjobb házi...ööö... háziember.
Doki ágyán van Balázska, mi Dokival próbálunk beszélgetni, de nem megy, mert Balázska folyamatosan dünnyög, nyöszörög, "beleszól", nyögdécsel. Végül felveszem, és "rászólok":
- Na jól van, Balázska, most már hagyd ezt abba, mert nem lehet így beszélgetni.
Doki azonnal rákontráz:
- Igen, Balázska, nem lehet így semmit se csinálni és örülj, hogy nem vágtalak még gyomorszájon. Amúgy nagyon szeretlek, Balázska!
Egyik nap Balázskával megyünk Dokiért az iskolába. Amíg Doki ruháját igazítom, a kislányok körbeállják Balázskát, rajonganak érte, hogy "deeeeaaaraaaaanyoooos!". Balázska meg csak fekszik a babakocsiban, jól beöltöztetve, mozdulni sem bír, és ahogy szokta, rezzenéstelen arccal figyeli, hogy mi történik körülötte. Egyszer csak az egyik kislány megjelenik mellettem és félig sírva közli:
- Megijedtem a kisbabááátóóóól, mert nem pisloooog....!
Elkezdem magyarázni, hogy igen, a kisbabák nagyon keveset pislognak, a felnőttek meg többet, de még a végére sem érek, Doki már ott terem a babakocsinál és azt üvölti:
- Dehogynem pislog, nézd, mindjárt pislog, így kell csinálni!
És egy jó nagyot beletapsol Balázska arcába. (Aki erre tényleg egy jó nagyot pislog.) :-)
Teregetek, bekészítem a mosást, és addig is beültetem Balázskát néhány játékkal együtt a nagykádba. Arra gondolok, itt biztonságban és szem előtt van, nem tud elmászni. Mire visszanézek, Balázska már régen túl van a játékokon és megtalálta a lefolyónyílást. Hason fekszik fölötte, dugdossa bele az ujját, majd kihúzza, és folyamatosan, amíg ki nem veszem, kiabál bele, hogy "Heeeeeeeej! Heeeeeej!" :-)
Ennyit az izgalmas, csilli-villi játékokról. :-)
Doki meglátja Balázskát, odarohan hozzá, tutujgatja, becézgeti és cincogó hangon okítja:
- Szeretlek, Balázska! Jaj, de szeretlek, Balázska! .... Hát kit szeret a Balázska?! Na kit szeret a Balázska?!... Igen, Dokit szereti a Balázska! .... Doki és Balázska egyenlő SZERETET! Doki és Balázska egyenlő SZERETET! Doki és Balázska egyenlő SZERETET! Doki és Balázska egyenlő SZERETET!...."
(Én meg elolvadok tőlük.) :-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése