2019. szeptember 3., kedd

Heti kérdés 01. Mit csinálsz, ha elfáradsz?

Nemrég indult a FB oldalunkon az új sorozatunk, 
a "Heti Kérdés". 

Minden kedden  újabb és újabb kérdésekre számíthatsz, vagy akár te magad is felteheted a kérdéseidet a hastánccal kapcsolatban. Nincs tabutéma, bármit kérdezhetsz, mindenre válaszolok.
Keresd a témákat ezekkel a hashtag-ekkel:

Az indító kérdésünk ez volt:
„Ha csak egy dolgot kérdezhetnél tőlem, mi lenne az?”

 Sok kérdést kaptam, nagyon köszönöm nektek! Sorjában válaszolok is rájuk. 

Fotó: Csercsik Judit
https://www.facebook.com/CsercsikJuditPhoto/ 


„Mit csinálsz, ha elfáradtál lelkileg, testileg? Hogy töltekezel?”

Hú, hát pihenni, kikapcsolódni, töltekezni nem sok időm marad. :-) De elfáradni se. :-) 
Meg persze, mint egy tipikus anya, én is sajnálom az énidőt magamtól, de majd dolgozom rajta, hogy ne így legyen. :-)

Persze azért vannak olyan dolgok, amiket imádok és amik feltöltenek. 
A legfontosabb ezek közül a hastánc oktatása, a boldog nők még boldogabbá tétele.  Nem véletlenül szól így az ars poetica-m: 
“Szeretem tanítani a hastáncot, és szeretem látni, ahogy a tanítványaim tudása napról napra kibontakozik, lelkük kinyílik és virágba borul a nőiségük. A tanítás és a tanítványaim révén napról napra megélem a csodát. Ez éltet, és boldoggá tesz a tudat, hogy a női létezésük, testi-lelki-szellemi kiteljesedésük útján a kísérőjük lehetek.”
A tanítás, bármennyire is nehéz “munka”, mégis feltölt és boldoggá tesz minden nap. 

Ezen kívül feltölt minden, ami a hivatásommal kapcsolatos tevékenység, pl. a hastáncos rendezvények látogatása nézőként, a személyre szabott selyemfátylak festése, ami igazi meditáció a számomra. Pihenésképpen, kikapcsolódásképpen tanulok is ezen a téren: most éppen egy orosz nyelvű online hastáncoktató és stúdióvezető képzésre járok, és hamarosan repülök Kijevbe, ahol hastáncos zsűritagoknak és oktatóknak szóló speciális képzésen veszek majd részt. Ez sem lesz könnyű, mégis kikapcsolódás a számomra.

Feltölt, ha alkalmanként másfajta munkát is vállalok, nem csak hastáncosat. Amikor fordítok vagy nyelvet tanítok, az is maga a csoda a számomra és fellelkesít minden alkalommal. 

Legjobban az önismereti és terápiás csoportokon való részvétel tölt még fel. Ezeket tényleg magamért (és nem a családom vagy a tanítványaim miatt) látogatom, bár ők is azonnal profitálnak belőle.  Spiritualitás terén szinte “mindenevő” vagyok - jöhet a meditáció, a jóga, bármilyen önismereti módszer az ősitől a vadonat újig, az energiákkal való foglalkozás, de a legnagyobb kedvenceim a transzok. Ez is lehet minden: transzlégzés, transztánc, akár élő zenére is akár. Erre kevesebb lehetőségem van, de így, hogy már nőnek a gyerekek, egyre könnyebb megszerveznem. 

Rendkívül feltölt az egyedüllét, a csönd. Amikor nem szól a zene, és hozzám sincs, aki szóljon. Ezt imádom, de szintén kevés lehetőség adódik rá.  Ilyenkor olvasom (bár főleg szakmai irodalmat.)  :-) 

Ezek a legfontosabbak, bár hosszasan folytathatnám még a sort. Nagyon tetszett a kérdésed, Adri, mert megláttam, hogy mennyi mindent csinálok, ami tényleg feltölt. És azt is láttam, hogy ezek mennyire fontosak a számomra.  

És az is megerősödött bennem, hogy mindenképpen azt az utat érdemes járnunk, amit a szívünk diktál, azt a hivatást érdemes választanunk, amerre a belső hangunk visz. Így elég kicsi az esélyünk arra, hogy kiégjünk, belefáradjunk, lemerüljünk. Minden nap érdemes úgy felkelni, hogy a szívünk repes az örömtől és alig várjuk, hogy belefoghassunk az aznapi feladatainkba. 


***************************



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése