---------------------------------------
Szokás szerint mozgalmas volt a hétvégénk.
Szombaton a TranszOrient előadás Gyöngyösön,
vasárnap jótékonysági hastáncverseny Szolnokon.
Külön gratula azoknak, akik mindkét rendezvényen szerepeltek: Tamara, Eszti, Gyöngyi, Bogi és Zsani.
**
A TranszOrient előadásunk viharos sikert aratott (mint mindig) :-))). Eljött nagyon sok jóbarátunk, ismerősünk, és nem hiányozhattak a tanítványok szülei, testvérei, családtagjai sem.
Szigorú szakmai közönségünk is volt, aminek azért örültem, mert a szakértő szem teljesen másképp nézi, más dolgokat vesz észre, lát meg a táncban. Így köszönöm Líviának is a szakmai véleményeket!
(Esztivel a próbán, és ugyanaz az előadáson.)
Du. 14 órától zajlott volna a színpadi próba, ha a két technikus is a helyén lett volna addigra... Így félórás csúszással kezdtünk, majd ki is derült, hogy a fénytechnikusnak felesleges volt forgatókönyvet írnom, hiszen úgysincs időmérő eszköze, tehát a fényt inkább majd úgy érzésből kezeli. Kiderült az is, hogy manuális függönyhúzás és fejgép kezelés akkor van, ha viszek rá külön embert, illetve a fénytechnikus mellé is állíthattunk volna valakit, és akkor tudta volna a fényeket kezelni...
Persze, akkor már késő lett volna azon gondolkodni, hogy ki legyen az a plusz 3 fő, aki ezt megcsinálja (ingyen) és képben is van a műsort illetően. Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind a hang-, mind a fénytechnikus igyekeztek eleget tenni a forgatókönyvben leírtaknak, még ha nem is mindig sikerült.... Nekem pedig a szokásos módon nagyon stresszes volt, hogy mindenre figyeljek: az előadásra, a táncosokra, saját táncomra és még a technikusokkal is kapcsolatot tartsak és próbáljam korrigálni a bakijaikat. Rohangásztam, mint pók a falon, leüvöltöttem mindenki fejét, egy mp. múlva meg istennő-mosollyal léptem ki a színpadra.... :-))))
Közben már a színpadi próba alatt Demény Ági, a mindenesünk és ügyelőnk elkezdte áldásos tevékenységét: osztotta a ruhákat, segédkezett a szervezésben, kellékelosztásban, frizurakészítésben, és mindezt rengeteg türelemmel és nyugalommal. Nagy áldás volt a számomra, hogy elvállalta.
(A fellépők.
Ennyi emberről kellett Áginak türelemmel gondoskodnia, illetve még ennél is többről. De megcsinálta!) :-)
Az előadás gördülékeny volt a technikai bakik ellenére is. Mindenki fegyelmezetten tette a dolgát, amiért külön megdicsérem a tanítványokat!
Főként Anita tanítványait emelném ki, akik nagy része teljesen kezdő volt (tőlünk ugye elsősorban a már haladók jöttek), és mégis vidáman, lelkesen, összeszedetten dolgoztak. (Nyilván jó a tanáruk is...) :-)
Anitának köszönöm szépen a szervezésben nyújtott rengeteg segítséget, és persze a szüleinek is! :-)
Johanna táncai mindenkit lenyűgöztek. (Johannának is köszönöm a sok segítséget a reklámozásban és a képek, reklámok megszerkesztésében!)
(Johanna.
Na, ettől kapok én frászt, amikor hastáncos kismamák ilyeneket csinálnak... Még szerencse, hogy az előadás közben nem láttam.)
A saját csoportom, a Holdfény Lányai pedig mind a táncukban, mind a fegyelemben hozták azt a színvonalat, ami már elvárható tőlük, sőt, a szervezettségben talán még felül is múlták önmagukat. Ezúton is köszönöm Mártinak azt a türelmet és támogatást, amit irántam tanúsít az előadásokon és a hétköznapokban, és Valinak (pótanyunkánknak) is köszönet a varrásért, a csodálatos jelmezekért, a meteorokért és a gyors öltöztetésekért. :-) Eminek pedig a szép sminkért!
(Balról jobbra: Gyöngyi, Zsani, én és Márti, éppen úgy teszünk, mintha romák volnánk. :-))) )
Nekem a legszebb élményem a vége volt: óriási buli alakult ki a színpadon. Senki nem felejtette el elhozni a bulikellékeit: kiskosarak, cukorkák, konfetti, flitterek...
Anita tanítványai Andi vezetésével már az előadás kezdete előtt felkészülten, géppel fújtak fel több zsáknyi gyönyörű, színes lufit, amik hozzájárultak a partihangulathoz, és a fináléban lelkesen labdáztunk velük. Óriási volt! Az összes táncos feltódult a színpadra, a gyerekek, sőt, még a dobosok is beálltak közénk. Zsúfolásig megtöltöttük a színpadot, és azt hiszem, ilyen fergeteges finálénk még sosem volt. Nagyon élveztem.
Másik szép élményem a Holdfény Lányaival ez egyik közös táncunk, az Álmaim volt. Nagyon szeretem ezt a koreográfiát nézni is és táncolni is. Nagyon sokszor táncoltuk már és mégis megunhatatlan. Már nagyon rutinosan táncoljuk mindannyian, így nem nehéz közben egymásra is figyelni és így már tudjuk igazán élvezni a táncot. Ebben a koreográfiában a fordulópont talán az az emlékezetes előadásunk volt, amikor annyira gyönyörködtem bennük a színpad széléről, hogy elfelejtettem bejönni a szóló részemnél, a lányok pedig rezzenéstelen arccal, felszabadult mosollyal táncoltak tovább, amíg fél perc késéssel be nem léptem :-) De szerencsére ez most nem így volt.
Anita meg a párja, Csabi szépek és meghatóak voltak a Tojásban, Gyöngyi pedig mindenkit turbó sebességre kapcsolt a TEST-tel.
(Gyöngyi már a Shiva Lingam közben is beugrott egy pár másodperces
vendégszereplésre, mint aktív spermium... :-)
... aztán gyorsan padlóra került. :-) )
Utána még sokáig maradtunk fényképeket nézegetni, lepakolni, cuccokat összeszedni.
Interjút készített velem a gyöngyösi tévé, ami majd interneten keresztül is megnézhető lesz a www.gyongyostv.hu
Nagy élmény volt még éjjel otthon felcipelni a harmadik emeletre a színpadi kellékeket, jelmezeket, kölcsönruhákat is, amik majdnem egy teljes kocsit megtöltöttek...
Már vannak is képek (nem művész fotók) és innen lehet rendelni: www.foto.o2media.hu
------------------
Vasárnap reggel a szolnoki versenyre még éppen időben estem be de. 11-kor, mivel fél órát késett az Intercity. :-(
Nagyon izgultam, mert 7 szólista is indult a Stúdióból különböző kategóriákban.
A Gyerek kategóriában Tóth Réka Anna képviselte a Stúdiót, nagyon bátran és magabiztosan táncolt, ahogy azt már meg is szoktuk tőle. Mivel törzsi fúziós koreográfiával indult a versenyen, Haalima segített neki a felkészülésben.
A sok kis raqs sharqi táncos közül kiemelkedett Réka egyéni hangvételű tánca az izgalmas zenével, mozdulatokkal, erővel és humorral. Remekül megtalálta a harmóniát, összhangot az erő és a báj, a dráma és a játékosság között. Réka sokat gyakorolt és készült, ami a teljesítményén meg is látszott, és amit a zsűri is díjazott. Teljesen megérdemelten (szerintem is) nagyon magas pontszámokat kapott és I. helyezést ért el! Gratulálok neki!
A Kezdő szóló kategóriában 3 fő indult a Stúdióból.
Végh Adrienn élete első hastáncversenyén indult egy szép fátyoltánccal, az Erev Shel Shoshanimmal. Gyönyörű, kifinomult, technikás táncot mutatott be, nagyon ügyes volt, úgyhogy a csoporttársainak üzenem, hogy ők is büszkék lehetnek rá. :-) Remélem, még sok versenyen gyönyörködhetünk a szép táncában! Adrit a kollégáim is megdicsérték a kifinomult mozdulataiért.
Szendi Boglárka nem a Stúdiónk hallgatója, azonban én segíthettem neki a felkészülésben, amit külön köszönök! Ritka szorgalmas, tehetséges és rendkívül eltökélt tanítványt ismerhettem meg a személyében. Bogi egy saját készítésű raqs sharqi koreográfiával készült, és a rengeteg magánóra és az otthoni gyakorlás meg is hozta az eredményét. A körülöttem ülő zsűritagok is azonnal észrevették dekoratív megjelenését és tehetségét!
Boginak is élete első versenye volt ez, és nagyon szép pontszámokat kapott. Gyönyörű, látványos kűrt mutatott be a stílus szabályainak megfelelően, a tudásszintjének megfelelő technikával. (Boginak üzenem, hogy természetesen, az órákon már tárgyalt hibákat észrevettem :-), de ne aggódj, ezeket csak az én sasszemem látta!) :-)
Vince Tamara egy csak rá jellemző, egyedi stílusú fantáziatánccal lépett fel, a tüzet táncolta el. Annyira elkapta őt a lendület, hogy a zsűri tagjai egy emberként izgultak, hogy transz közben le ne essen a színpadról. :-) A tánca magával ragadó és fantáziadús volt, azonban az előző napi előadásban való aktív részvételéből fakadó fáradtság rányomta a bélyegét a tánctechnikájára, így Tamarának sajnos, a vártnál jóval kevesebb pontszámot sikerült elérnie.
A Haladó kategóriában a Holdfény Lányaiból 3 táncos indult a versenyen.
Stúber Gyöngyi a saját készítésű, dögös és tüzes dobszólójával, Miklán Zsanett egy gyönyörű kétfátylas tánccal, Rembeczki Eszter pedig a "kortárs hastáncos" Tavasz c. táncával.
Gyöngyi ismét sok dicséretet kapott az arcjátékra és előadásmódra, a szép mozgásra, és sok biztatást a jövőre nézve (tőlem is), mivel igazi versenyző alkat, aki színpadra termett, és másodpercek alatt képes felforrósítani maga körül a levegőt (ahogy ezt ugye előző nap a TranszOrient előadáson is láttuk).
(A "dögös maca" a TranszOrienten.)
Zsanett a Szajlai Johannától tanult kétfátylas koreográfiát formálta a saját képére. Zsanitól egy tökéletesen begyakorolt és precízen előadott, hibátlan táncot láthattak a nézők és a zsűri tagjai. Pedig két fátyollal táncolni észrevétlen váltásokkal, és közben szinte folyamatosan forogni igen bonyolult dolog. Az előadását még én is abszolút hibátlannak láttam, pedig én aztán szigorú szemmel nézem mindenki táncát a versenyeken, de különösen a saját tanítványaimét. Sajnos, még a kapott nagyon magas pontszámok sem voltak elegendőek helyezés eléréséhez. Remélem, hogy legközelebb egy ilyen előadás dobogós helyezést hoz majd Zsaninak.
(Zsani látványos belépője a TranszOrienten.)
Rembeczki Eszter hozta a formáját. Tőle szintén egy tökéletesen kidolgozott, begyakorolt táncot láttunk. Ez a tánc már beérett, a mozdulatok, az arcjáték, az előadásmód - egyszóval, minden a helyén volt. Remek pontszámokkal a Haladó kategóriában a 3. helyen végzett. Természetesen, az I. helyet is megérdemelte volna szerintem :-) De a 3. hellyel mindannyian elégedettek lehetünk, hiszen Esztinek így is évekbe telt, míg a versenyeken el tudták fogadni egyedi stílusát.
(Eszti a Tavaszban.)
Nagyon örülök, hogy ismét meghívást kaptunk erre a versenyre. Shilla már sokadszorra rendezte meg Szolnokon jótékony célú hastáncversenyét, és mi minden évben részt veszünk rajta. Nem is szeretném kihagyni, hiszen a szervezés mindig jó, idén is hihetetlen szeretettel és odafigyeléssel fogadtak minket.
Minden évben óriási a hangulat, ami nagyrészt a technikus kollégának, Shilla férjének köszönhető, aki szinte az egész műsort végig tapsolja és bulizza a technikusi székben ülve minden évben. :-) A csapatok odafigyelnek egymásra, elismerik egymás munkáját. A döntés mindig nehéz, mert erre a versenyre már a hírneve miatt is nagyon sok és nagyon jó táncos jelentkezik. Idén sem volt ez másképp, így szerencse, hogy a pontszámok döntöttek a helyezésekről, nem a zsűritagok, mert az biztosan verekedéssé fajult volna. :-)
Nagyon sok szép táncot láthattunk, de nagyon fárasztó is volt a verseny. Nem csak azért, mert 11-től kb. 20 óráig tartott, hanem mert hihetetlenül nívós is volt.
Gyönyörű táncok voltak a csoportos kategóriában is. A Kezdő Csoportos kategóriában engem személy szerint különösen lenyűgöztek Mráz Mária tanítványai, akik olyan összhangban táncoltak, és annyira egyszerre, hogy nem is hittem a szememnek.
Másik nagy kedvencem ezen a versenyen Szabó Éva volt a Haladó kategóriában, aki egy tökéletes modern török show-val készült. A török hastáncot amúgy is nagyon szeretem, Éva pedig hozta az összes jellemző elemét: az arcjátéka, a tökéletes, aprólékos mozdulatok, spárga magas sarkúban, földön csúszás-mászás... :-) Szóval, minden volt, amit szeretek, és az előadása úgyszólván tökéletes volt. Nagyon sajnáltam, hogy ezzel az egyedi és gyönyörű produkcióval nem ért el helyezést.
A versenynek volt még egy másik tanulsága is a számomra: semmiképpen nem érdemes olyan zenével indulni, ami már lerágott csont, mindenki ismeri és régóta â01Eslágerâ01D. Ezen a versenyen is voltak "favorizált" zenék, pl. az a dobszóló, amit túlzás nélkül állíthatom, hogy legalább tízszer hallgattunk végig a nap folyamán. Így külön büszke voltam a tanítványaimra még amiatt is, hogy senki sem egy tipikus, agyonhallgatott zenére táncolt, hanem mindenki talált magának valami eredeti, önmagához passzoló zenét.
-----------------------
Még néhány, számomra kedves (tehát szubjektíven válogatott) TranszOrient kép az o2média jóvoltából.
A kameraérzékeny gyermek. :-)
Eszti és a tavaszi, talajmenti fagyban kővé dermedt őrült hastáncosok. :-)
Szandra és Eszti meg a többi kisördög a Luciferkóban.
Tanítványaim.
Holdfény Lányai a roma kosztümben, Szandra - szokás szerint - renitenskedik, ahelyett, hogy a többiekkel együtt tapsolna magának. :-))))
És bocs, hogy még mindig beszélek, tudom én, hogy nem tudok jól beszélni, viszont nagyon szeretek és sosem tudom időben abbahagyni... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése