Hastánctábor, Jógatábor, 2013, Pilis

"A táborral kapcsolatos élményeimről: végtelenül inspiráló volt, a hastánc és a jóga - nekem nagyon tetszett mindkettő, jól kiegészítették egymást - olyan dolgokat, érzéseket, felismeréseket hozott elő belőlem, amikről nem is gondoltam, hogy bennem "lakoznak".
Nagyon megérintett a transztánc az élő dobolással, az utolsó nap a zárókörrel, a bizalomnak, az elfogadásnak és a nyitottságnak ez a légköre, úgy éreztem magam Veletek, mintha valami szivárványszínű szappanbuborékban élnék 4 napig :-)
Köszönöm, hogy ott lehettem.
Szeretettel:
Ildikó"

Ildikó, én is köszönöm, hogy velünk voltál! Olyan jó volt megismerni téged!

Köszönöm a szívhez szóló szavakat! 

Mahasti

**********

Jöjjön egy részletes, precízen megírt beszámoló Farkas Vikitől.

„A szomszéd dobja mindig zöldebb!”

Beus és az ő kis drágasága...

"2013 augusztusában ismét eltölthettünk egy hosszú hétvégét a Pilisben a keleti táncok varázsában. 

Az idő csodálatos volt, nem esett, nem fújt, nem volt hőség, pont tökéletesen alakult a sok hastáncosnő kedvére!

A megérkezett lányok rögtön elkészíthették saját borítékjaikat tollakkal, kagylókkal, csipkével vagy kövekkel díszítve, amibe a tábor alatt bárki tehetett kedves üzeneteket, rajzokat. Nagyon remek ötletnek tartom ezt a fajta üzengetést, mindig öröm hazafelé elolvasni őket, mintegy búcsúként a tábortól.
(Én már a harmadik borítékomat őrizhetem így, mindig nagyon sok erőt és jókedvet adnak a kitett kis cetlik a szekrényem falán!)

Mahasti mindenkit hatalmas mosollyal fogadott, a tábor alatt végig rendületlenül kedves, segítőkész és bátorító volt mindannyiunkhoz. Hajnalka pedig újra és újra elbűvölt minket, annyira édes!

Mint már sok éve, a fantasztikus vegetáriánus ételeket ismét Layának köszönhettük. A receptet szigorúan titkosak, amit mind nagyon sajnáltunk és a konyhába be-belesve próbáltunk 1-1 ötletet, fűszert ellesni! A szakácskönyv kiadását mi bizony támogatnánk, hogy otthon is élvezhessük a remek fogásokat! Nekem az első esti meglepetés desszert, a darapuding különösen ízlett, annak a készítését sikerült is megtudni a mestertől! Többünk (az édesszájúak) sajnálatára a későbbi napokban nem volt más desszert, de szerencsére másnap is kaphattunk belőle. Az ételek hús nélkül is nagyon finomak és laktatóak voltak, így az egyik ebéd után a fél tábor álomba szenderült, megfeledkezve a táncóráról is!

Mahasti reggelizik és köszöni szépen Mártinak ezt az IGAZÁN REMEK fotót! :-)))

Márti „néni” vendégtanárként segítette Mahasti munkáját a két koreográfiában. Nagyon komoly órák voltak ám, hiszen Márti közismert a hihetetlen szigoráról! Természetesen ennek épp az ellenkezőjét kell venni rengeteg humorral, kedvességgel, bolondsággal és energiával fűszerezve!

Ya ’ihaa....Ya tal’ihaa...illa el-shaitan yishoufek yi’ulek ya ’abiiih....

 A melaya táncot szinte egyikünk sem próbálta még, így először kihívást jelentett megtanulni a kendő helyes felvételét, használatát. A végén viszont már mindenki teljes átéléssel „veszekedett” a szám elején és énekelte a rettentően „szemérmes” szöveget!

Mahasti és Márti pompás duót alkotnak ezzel a számmal, nagyon illik hozzájuk a melaya zene vidámsága, pajkossága, a fátyollal való kacérkodás és még az eljátszott mókás veszekedés is!

A másik megtanult koreográfia a Der Baki volt. Igazi pezsdítő, pajkos Mahasti koreót sajátíthattunk el Eszter vezetésével. Mahasti mindenkire külön is figyelt, biztatott, ha kellett, kicsit javított! A koreóhoz különleges eszközt kellett használni, végig egy darbukával táncoltunk: körüljártuk, emeltük, imádtuk és rendre utasítottuk! Kiderült, hogy a szomszéd dobja mindig zöldebb és a hastáncosnő akár fésülködhet, rúzsozhat is a zeneszám alatt! J

A hastánc mellett a szorgalmas táborlakók kipróbálhatták még a jógát, darbukázást, transztáncot is.
Sokan kitartóan jártak Sütő Marcsi kora reggeli jógájára, ők bizony mindig frissen folytathatták a napot! Délután pedig levezetésnek volt tökéletes a pörgős tánc órák után.
Balázs tartotta a dobórákat, és sokszor még az emeleten is hallhattuk a szorgos gyakorlást!

A második este kipróbálhattuk a transztáncot. Elsötétített, gyertyákkal megvilágított szobában, Balázsék dobolásával kísért zenére táncolhattunk akár ülve, fekve, állva.
Dudás Marcsit idézve: „A transztáncban az emberek nem a társadalmi normák szerint viselkednek, hanem azok, akik ők maguk.” Valóban mindenki átengedte magát a zenének, táncnak, elengedve magát minden megfelelési kényszer nélkül. Nem nézett minket közönség, nem voltak kötelező mozdulatok. A zárókörben bizony kevés szó hangzott el, nehezen tértünk vissza a világba...

A záró esten mindkettő megtanult táncot előadtuk, teljes fellépő díszben pompázva! A Der Baki végén pedig a tábor menyasszonyát középre állítottuk vőlegényével együtt!
Az utolsó este nem csak a táncról szólt, tartottunk egy vetélkedőt és egy leánybúcsút is. J

A játék alatt kiderült, ki mennyire ügyesen tud hastáncos keresztrejtvényt, képrejtvény fejteni, vajon el lehet-e mutogatni Kleopátrát vagy a varázsszőnyeget, illetve rajzról kitalálni a spiccet és a Holdfény Lányait…

A csapattagok hangosan szurkolhattak, tapsolhattak a lépésszámlálóval mért rázásos feladatnál. Köszönjük az ihletet Sefirah-nak; ugyanis az általa szervezett hastáncvetélkedőn találkoztunk először ezzel a vicces feladattal, ami olyannyira megtetszett, hogy ki nem hagytuk volna a saját vetélkedőnkből sem.

A hangulatot pedig a szakácsunk által készített finom bólé fokozta!

A lánybúcsú kezdeteként megnézhettünk Laya thai chi bemutatóját, amit mindannyian lélegzet visszafojtva figyeltünk.

Majd a menyasszonyt, Beust lehetett kifesteni, amire sok ügyes kezű lány vállalkozott. Gyönyörű szép minták kerültek a karjára, vállára nyakára különböző testfilcekkel, csillogó kövekkel. Szinte aludni sem mert utána, nehogy tönkre menjenek a remekművek! A rajzolás alatt a szerencsés vőlegény fotózta az elkészült rajzokat, Kriszta pedig csodaszép hangján énekelt nekünk.

Az utolsó reggelen nehezen ment a felkelés, hiszen a lánybúcsú majdnem hajnali 2-ig tartott (bennfentes információk szerint egyes szobákban még fél 3-ig beszélgettek…). Marcsi nagy örömére azonban még így is rendületlenül felkelt és jógázott a kitartó csapat!

Ebéd előtt egy utolsó zárókörben mindenki elbúcsúzott, Mahasti és Marcsi átadták egyedi ajándékukat. Nehéz volt szavakba önteni, összefoglalni, hogyan is éreztük magunkat a táborban. A jól és a nagyon jól nem tudja teljes mértékben leírni! Páran bizony el is pityeredtek a meghatódottságtól, azt hiszem mindenki nevében mondhatom, hogy különleges hétvégét élhettünk meg.

Nagyon szépen köszönöm Mahastinak ezt az élményt, a szervezést és a tanítást!
Köszönöm mindenkinek a sok kedvességet, vidámságot, és ha kellett, komolyságot, a szép táncokat, üzeneteket! Sok mindent tanulhattam ennyi érett és bizony kacér nőtől (lásd a melayát!), ügyes táncosoktól, édesanyáktól, asszonyoktól! Remélem jövőre is találkozunk!"

********

Viki, neked is hálás köszönetem ismét a szuper és mindenre kiterjedő beszámolóért!

Természetesen még bárki hozzászólhat, "beszámolhat", és fotók is jöhetnek még.
(Megsúgom, még rengeteg van, de még csak most kezdtem el a válogatást.  Folyamatosan közlöm majd még a képeket, ahogy időm engedi.)

Mahasti