2013. október 7., hétfő

Nekem isz kejj kici cicifejő!

Balázska múltkor ezzel fogad:
- Anya, pukiltam!
Huh, egy kicsit félve néztem a pelusba, hogy akkor mi is történt valójában...
De tényleg csak puki volt, semmi egyéb. :-)

Máskor, mikor Hajnival játszottunk, Hajnika is nagyot pukizott.
Balázska kérdezi:
- Ki pukilt?
- Hajnika pukizott. - felelem.
Mire Balázska udvarisan, kedvesen, mintegy Hajnika szóvivőjeként:
- Hajnika pukilt. Bocánat!


A "cicifejő" továbbra is óriási kedvenc Balázskánál, hiába próbálom elpakolni, mindenhol megtalálja, hiába próbálok elvonulva fejni, mindig utánam jön. :-)
Múltkor is először csak odahúzta mellém a széket, hogy akkor ő is csak odacsücsül, nem csinál semmit, de tényleg. Aztán mégiscsak ő akarta nyomkodni a gombot, és lett is belőle hiszti, hogy mégis én szeretném csinálni, egyedül.
Aztán belenyugodott, és ahogy ült mellettem, inkább magyarázni kezdett arról, hogy neki is veszünk ilyet.
- Nekem isz kejj kici cicifejő. - jelenti ki.
Mutatja, milyen pici, majd gondolkodik, gondolkodik:
- Cicifejő.
Tovább jár a kis agya, végül lelkesen és újra mutatva, hogy mekkora legyen:
- Naaaaagy cicifejő!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése