http://www.noilapozo.hu/20091226/csaladi-vitak-karacsonykor
Hát ezt találtam a neten. Kár. Megnéztem a válaszokat is, és kb. 56% szerint így van náluk is.
Még szerencse, hogy nálunk nem így van. :-)
Mi a családi vitákat (úgy értve, hogy anyukám és én) már év közben lerendezzük... :-)
Úgy érzem, ez volt életem eddigi legszebb Karácsonya.
Pedig nem úgy indult. Sok volt a feszültség, az idegeskedés a pénz miatt. Hogy nem csak ajándékokra nem fog telni, de esetleg semmi másra sem. De aztán pont Karácsonyra valahogy belelazítottam az Életbe, és nagyon jól sikerült minden.
Pedig szegényes volt a Jézuska, és mindenkinek saját kézzel készített ajándék került a fa alá, és végül a legtöbb családtagnak mégis csak került mellé más is. Valahogy... hozta az Élet. :-) Ahogy az már lenni szokott. :-)
És ráadásul mindenki nagyon örült a kézzel készült ajándékoknak, és ez külön jólesett.
Leginkább szappant öntöttünk (mindenkinek valamilyen egyedit, neki valót), sütöttem szerencse kekszet kis idézetekkel és készítettünk kis cukorvirágokat teacukornak. Ráadásul még élveztem is. :-)
A legfontosabb a hangulat, a feeling, és az a nagy-nagy boldogság volt, amit átéltem. Valahogy minden jól sikerült. Nagyon vártam is, boldogan. Úgy látszik, tényleg igaz, hogy "ha a karácsony hiányzik a szívedből, akkor a fa alatt sem találsz rá!" Nekem teli van a szívem karácsonnyal már elég régóta. És jó így élni. :-)
Voltunk anyukáméknál, Balázs szüleinél, keresztanyuméknál satöbbi. :-) Jó volt velük lenni, találkozni, beszélgetni, csak úgy élvezni az "együtt levést".
Dokival is sokat voltam együtt, és ő is el tudott utazni Zolival a nagyszülőkhöz...
Egyszóval, minden a lehető legjobban alakult.
Jövőre is ilyen legyen, vagy még ennél is jobb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése